A Volkswagen csoport jelentős európai piaci részesedése indokolja a Audi győri beruházásának nyújtott állami támogatás ügyében indult uniós vizsgálatot - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a vonatkozó szabályok szerint ezekben az esetekben az Európai Bizottság - versenypolitikai okokból - köteles eljárást indítani. A brüsszeli testület előzőleg azt közölte: részletes vizsgálatot kezdeményezett annak kiderítésére, hogy szabályszerű-e az Audi győri üzemének bővítéséhez adott magyar támogatás. A bizottság elsősorban arra kíváncsi, milyen hatással lesz a beruházás a régió fejlődésére, illetve, hogy feltétlenül szükséges-e az állami támogatás a fejlesztés megvalósulásához.
Csaknem 6 és fél milliárd forintos beruházást indít Győrben a nehézjárműipart kiszolgáló öntvényeket gyártó Busch-Hungária Kft. A cég ezzel 105 dolgozóval növeli jelenlegi 250-es létszámát 2017 végére. Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a vállalkozás egyedi kormánydöntéssel kapott 505 millió forintos támogatást. Hozzátette: a kabinet az autóipar világpiaci növekedése miatt újabb ágazati cégeket próbál Magyarországra vonzani, a már itt tevékenykedő társaságokat pedig új beruházásokra ösztönzi.
A bankszövetség azt reméli, hogy alkotmánybírósági normakontrollt kér az államfő a devizahitelesek helyzetének rendezéséről elfogadott törvényről. A szakmai szervezet főtitkára a Kossuth rádióban számokat nem említve rendkívüli mértékűnek nevezte a bankok várható terheit, ami miatt bizonyos pénzintézeteknél szükség lehet tőkepótlásra. Kovács Levente hozzátette: ha a köztársasági elnök mégis aláírja a törvényt, a bankszektor visszafizeti az árfolyamrésből eredő összeget, továbbá a bizonyítottan jogszabálysértő szerződésmódosításokból eredő összegeket is. Hangsúlyozta: a Kúria döntése alapján a hiteleket piaci alapon kell forintra váltani, ellenkező esetben a bankszektor teljes kompenzációjára van szükség. A főtitkár hozzátette: szeretnék elérni, hogy a visszafizetéssel, illetve az elszámolással együtt történjen meg a forintosítás is.
A második félévben visszafogja az állampapír-értékesítést az Államadósság-kezelő Központ. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes a Portfolio.hu-nak adott interjúban úgy fogalmazott: a lépés azért szükséges, mert az első félévben jelentős terven felüli értékesítés valósult meg, és különben növekedne az államadósság. Hozzátette: a kötvénynél ez még nem látszik, de kincstárjegyekből már csak 40 milliárd forint értékben hirdetnek meg a heti aukciókon.
A tavalyinál több és jobb minőségű kenyérgabonára számít a földművelésügyi miniszter az előzetes termésbecslések alapján. Fazekas Sándor Karcagon elmondta: a betakarítás az ország déli és középső részén már elkezdődött. A tárcavezető hangsúlyozta: az előrejelzések szerint 5 millió tonna körüli össztermés várható. A miniszter elmondta, hogy a minőség is jobb a tavalyinál, a szükséges raktárkapacitás pedig rendelkezésre áll a termés tárolására.
Nem tervezi különadó kivetését az útépítő cégekre a kormány. A Kormányzati Információs Központ az ezzel összefüggő sajtóhírekre reagálva azt közölte: vita van a kabinet és az Európai Bizottság között a 2007 és 12 közötti, útépítéssel kapcsolatos közbeszerzések ügyében, és jelenleg is folyamatosak az egyeztetések Brüsszellel. Az uniós végrehajtó testület jelenleg azt vizsgálja, hogy az érintett közbeszerzésekben résztvevő cégek betartották-e az uniós szabályokat.
Elhunyt Boross Lajos Kossuth-díjas prímás. A 100 Tagú Cigányzenekar örökös, tiszteletbeli főprímása 89 éves volt. Ötévesen kezdett hegedülni, majd az Öreg Rajkók zenekarában játszott, később a Zeneakadémián folytatta tanulmányait. Budapest híres kávéházaiban és éttermeiben játszott, számos filmben is szerepelt. Felkérték az Állami Népi Együttes vezetőprímási posztjára, majd a Magyar Rádió népi zenekarának vezető prímása lett. Kitüntették a Népművészet Mestere címmel, a prímások királyává koronázták, majd a 100 Tagú Cigányzenekar alelnöke és főprímása lett. 2006-ban Kossuth-díjat kapott.