A rossz szívünk néha erősebb, mint a jó

Infostart
2014. július 6. 05:55
Az ország fejlettségi szintjéhez képest a magyarok kirívóan elégedetlenek az életükkel. Eközben Ausztria, mellyel sok a kulturális és történelmi hasonlóság, az elégedettségi listák élmezőnyéhez tartozik - állapította meg az Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének két tudományos munkatársa. Magyar György az InfoRádiónak azt mondta: a magyarok szubjektív jóllétét leginkább a rossz egészségi állapot rontja.

- Magyarországon a társadalmi kapcsolatok sokkal kevésbé növelik az elégedettséget, mint Ausztriában. A felmérésből az tűnt ki, hogy nálunk a baráti kapcsolatok anyagi biztonságot növelő szerepe nagyobb, mint az önértékük.

- Ezek szerint nálunk az számít a barátságnál, hogy adott esetben anyagilag tudunk-e a másikra számítani, tehát kölcsön ad, ha megszorulunk, és nem az, hogy lelki kötődésünk van hozzá?


- Azt nem mondanám, hogy az számít, inkább azt, hogy kevésbé számít a lelki kötődés, mint Ausztriában.

- Egy kicsit sarkítva akkor azt mondhatjuk, hogy a magyaroknak nincs szívük?

- Szívük biztos van, csak talán a rossz szívük néha erősebb, mint a jó. Magyarországon például nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy valamilyen kormányzati adminisztratív eszközzel korlátozni kellene a gazdagok jövedelmét. Más kutatásokból pedig tudjuk, hogy a magyarok rendkívül nagy hányada gondolja azt, hogy meggazdagodni nálunk alapvetően csak tisztességtelen módon lehet. Ezek mind olyan negatív érzések, amelyek nagyon rontják az élettel való elégedettséget. Általában azt mondhatjuk, hogy a másik iránti negatív érzések elég erőteljesek nálunk.

- Eközben azt szoktuk mi magyarok általában mondani magunkról, hogy kreatívak vagyunk, mindig új utakat járunk, sokat tanulunk. Akkor ezek szerint ez nem állja meg a helyét?

- Ilyen módon ezt nem vizsgáltuk. Itt az igazi kérdés az, hogy ha most két ország - Magyarország és Ausztria - teljes népességét hasonlítjuk össze, hogy ez milyen képzettségi szinten jelentkezik. Magyarországon rendkívül erőteljesen igaz, hogy a felsőfokú iskolai végzettségűek sokkal elégedettebbek az életükkel, mint a többiek. Ausztriában viszont már a szakmunkások is elégedettebbek az általános iskolai végzettségűeknél, tehát ott sokkal előbb kezdődik a tudás társadalmi megbecsülése és az ezzel kapcsolatos járulékos érzelmi haszna.

- Tehát az alacsonyabb képzettségűeket jobban megbecsülik Ausztriában, mint nálunk?


- Így van. Nálunk ez csak a felsőfokú végzettségűekre érvényes. Lehet, hogy ez a bónusz az igazán kreatívak számára.

A szubjektív jólét szempontjából nagyon fontos, hogy az elégedettségbeli különbséget nem olyan nagymértékben határozzák meg a két ország közti anyagi különbségek. Az igazán mélyen fekvő ok a nagyon rossz magyar egészségi állapot. Alapvetően az alkohol - azon belül is a tömény alkohol - és a dohányfogyasztásban találni hosszú távú magyarázatot erre. Az igazán nagy különbség e tekintetben a két országban a férfiak között van.

- Min kellene változtatni Magyarországon ahhoz, hogy lélekben is felzárkózzunk az osztrákokhoz?


- Az egyik az egészséges életmód, a stresszoldás, az alkohol- és dohányfogyasztás visszafogása. Emellett az látszik, hogy az oktatásnak is nagyon fontos szerepe van az élettel való elégedettségben. Nagyon fontos mindemellett a lakásügy. Egy normális bérlakás-szektor segítene abban, hogy ha valaki munkanélküli lesz, nem fenyegetné a veszély, hogy az egész családja hajléktalanná válik.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást