"Miután az Alkotmánybíróság márciusi döntése egyértelműen lehetővé teszi a törvényalkotó számára, hogy ezeknek a szerződéseknek a tartalmába beavatkozzon, úgy gondolom, hogy itt is van feladatunk, s nem hiszem, hogy helyes lenne, ha a jelenlegi árfolyamon történne a jövőben a törlesztés" - hangsúlyozta a politikus, megerősítve, hogy törvénnyel írják át a szerződéseket.
"Erre alkotmányos felhatalmazásunk van. Rendkívül ritka esetben teszi lehetővé a Polgári Törvénykönyv, hogy a törvényhozó korábban létrejött szerződések tartalmába beavatkozzon, de itt valamennyi olyan speciális feltétel fennáll - előre nem látható változás volt, tömeges társadalmi méretű károkat okozott, egyértelműen az egyik félre nézve vált terhessé a szerződés -, amelyeket az Alkotmánybíróság és egyébként a Kúria is korábbi gyakorlatát tekintve megkíván" - mutatott rá a törvényalkotási bizottság vezetője.
Gulyás Gergely szerint mindenképpen érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek. Ugyanakkor a kormánypárti politikus úgy látja, hogy a svájci frankban eladósodottaknak nem is nagyon lenne esélyük erre.
"A legkedvezőbb megoldás esetén is legfeljebb odáig fogunk eljutni, hogy a devizahitelesek nem járnak rosszabbul, mint a forinthitelesek. Persze ezt egyedi esetekben nehéz lesz vizsgálni, mert nagyon eltérő forinthitelek vannak a piacon. Azt valószínűleg kimondhatjuk anélkül, hogy elvi éllel érvényesíteni kellene, hogy aki egy kedvező forinthitelt vett fel annak idején - 2008-at megelőzően -, annál a devizahiteles nem tud jobban járni. Ha úgy jár, akkor a magyar társadalom, vagy legalábbis az a része, amelyik devizahitelt vett fel, rendkívül elégedett lesz. Még mindig több mint ötszázezer jelzálog alapú devizahitel-szerződés van, ráadásul ezek mögött gyermekes családok állnak. Ha csak egy-két gyereket számolunk átlagosan, akkor is másfél-két millió emberről beszélünk" - mutatott rá a politikus.
Gulyás Gergely jelezte, hogy a devizahitelesek helyzetét véglegesen rendező, minden lakás-jelzálog-hitelre kiterjedő törvényjavaslat hamarosan elkészül. A tervezet szeptemberben kerül a Fidesz képviselőcsoportja elé, és ez lesz az őszi parlamenti ciklus első beterjesztett törvényjavaslata.
A kormánypárti politikus szerint a legfőbb bírói fórum által lényegében megsemmisített árfolyamrés 100 milliárd, az egyoldalú szerződésmódosítások pedig 300 milliárdos kárt okoztak az ügyfeleknek.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy az esetleges alkotmánybírósági eljárás sem befolyásolja az őszi önkormányzati választás lebonyolítását. Ezt annak kapcsán mondta, hogy több ellenzéki párt kezdeményezte a Fővárosi Közgyűlés átalakításáról is rendelkező jogszabály alkotmánybírósági felülvizsgálatát.
Úgy vélte: a testület a korábbi gyakorlathoz hasonlóan most sem nyilvánítana visszamenőleges hatállyal alaptörvénybe ütközőnek egy választási jogszabályt.
A kormánypárti politikus az elfogadott módosító indítványok miatt nem tartja indokoltnak, hogy a parlament kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Ű
Gulyás Gergely szólt arról is, hogy szinte biztosan Tarlós István főpolgármester lesz a kormánypártok jelöltje a tisztségre az őszi voksoláson.
A politikus arra is kitért, hogy csütörtökön tárgyalja az Országgyűlés a bankszanálási törvényjavaslatot.
"Azt remélem,hogy a Magyarországon évek, évtizedek óta itt lévő bankoknak nem az a célja, hogy a devizahitel-piac megszűnésével elhagyják az országot - de ha igen, arra nézve is kell lennie forgatókönyvnek" - jelezte.
Elmondta, hogy a bankszanálási alapot a pénzintézeteknek kell feltölteniük.
"Valamilyen kockázatközösséget teremteni kell annak érdekében, hogy ne járjunk úgy, mint a világgazdasági válság időszakában egyébként az Egyesült Államok és nagy európai államok is jártak, ahol az adófizetők által befizetett közpénzekből kellett bankokat is segíteni" - mutatott rá Gulyás Gergely.
A bankszanálási járulékot - amelyet egyénként nem tekint különadónak - egy bonyolult számítási mód szerint számolnák ki. Bármelyik bank kivonulását vagy beomlását tudni kell finanszírozni az alapból, az a cél, hogy ehhez ne kelljen közpénzeket igénybe venni.
Arra a kérdésre, van-e még olyan szektor, amelynek jövedelemtermelő-képessége lehetőséget ad arra, hogy elvonásokkal érintsék, Gulyás Gergely azt mondta: most nem lét ilyen szektort.
"Arra törekedtünk 2010 óta, hogy ha valamelyik szektorban az oda beáramló tőkéhez képest jelentős profitok keletkeznek, akkor olyan különadót is ki tudjunk vetni, amely a költségvetési egyensúly helyreállításához, fenntartásához szükséges" - jelezte a politikus.
Hanganyag: Exterde Tibor