A szakértő elmondta: a cégbíróságnak minden esetben be kell jelenti az adott vállalkozás székhelyét, fióktelepét, telephelyét. Ez a cím akár egy magánlakás is lehet, a vonatkozó jogszabályok csak azt követelik meg, hogy a cég valóban megtalálható legyen az adott címen, illetve a székhely legyen a központi iratőrzés helye is.
Dezső Róbert hangsúlyozta: az elmúlt évek egyik fontos változása volt a korábbi időszak gyakorlatával szemben, hogy most már a lakás tulajdonosa részéről, hozzájárulást vagy az ügyvezető részéről nyialtkozatot kell benyújtani a cégbírósághoz arról, hogy a vállalkozás ténylegesen jogosult magát bejelenteni az ingatlanba.
Amennyiben a lakás tulajdonosa meg szeretné szüntetni, hogy a vállalkozás székhelye, fióktelepe vagy telephelye továbbra is az adott ingatlanba legyen bejelentve, nem tehet mást, mint, írásban jelzi a cégbíróság felé, hogy a cég ténylegesen nem található meg a címen. Ebben az esetben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indít - magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó ügyvéd.
Arról a lakástulajdonos nyilvános adatbázisok segítségével győződhet meg, hogy nincs vállalkozás bejelentve az ingatlanjába. A legelterjedtebb nyilvános adatbázis a cégjegyzék, amelyben a lakástulajdonos ellenőrizni tudja, hogy az ő címére van-e bejelentve bármilyen vállalkozás.
A kényszerkijelentés lassú folyamat. Dezső Róbert szerint, a bejegyzés megszüntetése hónapokat is igénybe vehet, mert ha egy cégnek nem ismert a székhelye, akkor a cégbíróság először megpróbálja megkeresni az ügyvezetőt, a tagokat és felszólítja őket: jelentsék be, hol van a cég tényleges székhelye. Ha ez nem jár sikerrel, a cégbíróság kitűz egy utolsó határidőt és csak ezt követően nyilvánítja megszűntnek a vállalkozást - tette hozzá a szakértő.
Hanganyag: Kálló Izabella