Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszteri meghallgatásán a nemzeti összetartozás bizottságának ülésén azt mondta, a magyar külpolitika csak akkor lehet sikeres, ha megjeleníti a nemzetpolitikai célokat is, és ezek elérését segíti a maga eszközeivel.
A jelenlegi közigazgatási és igazságügyi miniszter arról is beszélt, hogy a magyar Európa-politika fő célja a nemzeti érdekek képviselete, és ennek érdekében alapvetően a szövetségkötésre kell helyezni a hangsúlyt, de ha szükséges, a konfliktusokat is vállalni kell.
Navracsics Tibor miniszteri kinevezését a bizottság hat igen szavazattal, három tartózkodás mellett támogatta.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ugyanezen bizottság előtt egyebek mellett bejelentette, hogy a Miniszterelnökséghez kerül a nemzetpolitikai államtitkárság.
A bizottság hat igen szavazattal, három tartózkodás mellett támogatta Balog Zoltán kinevezését.
Az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt Balog Zoltán arról beszélt, hogy a kormány érdeke is, hogy az áprilisban megválasztott nemzetiségi szószólók érdemi munkát tudjanak végezni, ezzel is segítve a kabinet munkáját. Örömtelinek nevezte, hogy az elmúlt három évben megháromszorozódott a nemzetiségi fenntartású intézmények száma, és pozitívumként említette, hogy egyre többen vállalják kettős identitásukat.
A tizenhárom nemzetiségi szószólóból álló testület egyhangúlag támogatta Balog Zoltán miniszterré történő kinevezését.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt azt mondta, abban bízik, hogy új tárcája Közép-Európa legszervezettebb kormányzati egységévé válik, Magyarország versenyképesebbé válása érdekében pedig dinamizálni tudja a kabinet munkáját. Hozzátette: a magyar történelemben soha nem volt olyan szerencsés csillagállás, mint most, amikor egyértelmű és stabil kormányzati felhatalmazás mellett a következő időszakban több mint 8500 milliárd forintos európai uniós támogatási lehetőség biztosít alapot a fejlődésre.
A bizottság hat kormánypárti igen szavazattal, három ellenzéki nem ellenében alkalmasnak találta Lázár Jánost a Miniszterelnökség vezetésére.
A nemzetbiztonsági bizottság előtt Lázár János azt mondta, az Információs Hivatalt (IH) a mindenkori kormány központi szervezetében kell tartani és az a cél, hogy három év múlva a magyar hírszerzés az egyik legerősebb, leghatékonyabb legyen Európában. Ehhez az IH költségvetési támogatásának növelésére, további megerősítésére és fejlettebb technikával való munkavégzésre van szükség - mondta.
A nemzetbiztonsági bizottság négy kormánypárti képviselője támogatta Lázár János kinevezését. Molnár Zsolt (MSZP) és Mirkóczki Ádám (Jobbik) tartózkodott, Szél Bernadett (LMP) nemmel voksolt.
Lázár János a mezőgazdasági bizottsági meghallgatásán Közép-Európa leghatékonyabb kormányának kialakítását nevezte legfontosabb feladatának. Azt is elmondta: arra törekszik, hogy a Miniszterelnökség válogatott elitcsapat legyen a kormányzaton belül. Hozzátette: a kabinet nem a kétharmad, hanem a háromharmad kormánya akar lenni, amely minden magyar választópolgár érdekeit képviseli.
A bizottság hét kormánypárti igen szavazattal, négy ellenzéki nem ellenében támogatta Lázár János kinevezését.Fazekas Sándor a mezőgazdasági bizottság előtt kiemelte: az általa irányítandó minisztérium továbbra is a magyar mezőgazdaság, a nemzetgazdaság egyik fő hajtómotorja lesz, ugyanúgy, ahogyan ez az elmúlt években volt, amikor mintegy harminc százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye.
Jelezte, a magyar agrárium irányítása továbbra is az általa vezetett minisztérium feladata lesz, és csak egyes fejlesztéssel összefüggő feladatok kerülnek a Miniszterelnökséghez.
A jelöltet a bizottság hét kormánypárti igen szavazattal, négy ellenzéki nem ellenében szerdai ülésén támogatta.
Pintér Sándor belügyminiszter a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottság előtt azt jelentette be, hogy ebben a ciklusban lesz rendőri életpályamodell, amellyel óriási adósságot kell törleszteni a rendőrök fizetésével, szolgálatellátásával, egyéb juttatásaival kapcsolatban.
A miniszter a meghallgatásán a célok közé sorolta egyebek mellett az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszerének megszilárdítását, költségvetési informatikai rendszer létrehozását, a közfoglalkoztatás folytatását és a ciklus végére teljes foglalkoztatást, a foglalkoztatás növelését a büntetés-végrehajtásban és a teljes körű önellátást, valamint a szakszolgálatok jelentős technikai fejlesztését.
A honvédelmi és rendészeti bizottság egy ellenszavazattal, hat igennel, a nemzetbiztonsági bizottság négy igennek, egy nem és egy tartózkodás mellett támogatta Pintér Sándor kinevezését.
Hende Csaba ugyanezen bizottságok előtt azt mondta, továbbra is többpárti konszenzusra törekszik majd a Magyar Honvédség ügyeiben. A honvédség nemzeti intézmény, amelynek feladata, hogy "a három harmadot képviselje", így a honvédelmi ügyekben semmilyen módon nincs helye a pártpolitikának - mondta. Hende Csaba kiemelte: a honvédelmi tárca az elmúlt években elvégezte a rá kiszabott munkát, így legszívesebben csak annyit mondana: "folytatjuk".
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában Hende Csaba honvédelmi miniszterségét Kósa Lajos fideszes elnök mellett öt kormánypárti képviselő támogatta. Harangozó Tamás szocialista alelnök és Vadai Ágnes (DK) nemmel szavazott. A nemzetbiztonsági bizottságban négyen, szintén a kormánypártiak szavaztak igennel, Molnár Zsolt szocialista elnök tartózkodott, Szél Bernadett (LMP) nemmel szavazott.