Semjén Zsolt beszédében azt mondta, június 4-e a gyásznak, az emlékezésnek, a tanulságok levonásának és a büszkeségnek a napja. Gyász, mert 1541, a régi történelmi Magyarország összeomlása óta nem érte akkora tragédia a nemzetet, mint Trianonnal. Emlékezés, mert történelmünk egyik legnagyobb tragédiájára nem emlékezni nemzeti öngyilkosság lenne.
A miniszterelnök-helyettes tanulságként említette, hogy Trianon nem volt szükségszerű: bekövetkeztének alapvető oka többek között az volt, hogy a nemzet nem volt egységes. Semjén Zsolt szerint ugyanakkor nem sok nemzet van, amelyik egy ilyen csapás után megmarad, és a magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte Trianont.
Áder János köztársasági elnök levélben invitálta munkaebédre a nemzetiségi szószólókat a Sándor-palotába június 17-ére. A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján a nemzeti összetartozás napján közzétett dokumentumban Áder János úgy fogalmazott: az erős nemzetek a 21. század közös Európájának is nélkülözhetetlen erőforrást jelentenek, a mai magyaroknak ezért fontos törekvésük, hogy erős nemzetként vehessenek részt Európa sorsának alakításában.
Este gálaműsort rendeztek Éltető hagyomány - Kárpát-medencei örökségünk címmel a fővárosban. Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere köszöntőjében azt mondta: mindig emlékezni és gondolni kell az 1920. június 4-én történtekre. "Ha mindez nincs benne a gondolatainkban, a törekvéseinkben, a köznevelésben és a nemzetstratégiában, akkor nem lesz ott a szívekben, a fejekben és az életünkben sem" - fogalmazott a miniszter.
Németh Zsolt, külügyi államtitkár a főváros XXII. kerületében tartott ünnepségen támogatásáról biztosította a kárpátaljai magyar közösséget. Hangsúlyozta: támogatják, hogy a kárpátaljai magyarok élhessenek a kettős állampolgárság, az önálló magyar tankerület megalakításának, illetve a hivatali anyanyelvhasználatnak a lehetőségével és rendelkezzenek képviselettel a kijevi parlamentben.
Fontosnak nevezte azt is, hogy Ukrajna a saját lábára álljon és képes legyen megvédeni szuverenitását, területi integritását.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a rendezvényen úgy vélekedett: a nemzeti összetartozás napja arra int, hogy nem a honfibú, hanem a cselekvés a fontos. Emlékeztetett arra, hogy a kárpátaljai magyar közösség egyes tagjai a múlt században akár öt ország állampolgárai is lehettek, anélkül, hogy elhagyták volna szülőföldjüket és a magyarság mindezt túlélte.
A Trianon következményei a 20. és 21. században: kisebbségi kérdések Európában című tanácskozáson Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár úgy fogalmazott: Magyarország akkor tud jó nemzetpolitikát folyatni, ha egy erős, az érdekeiért kiálló ország képét mutatja, amire büszkének lehet lenni.
A nemzeti összetartozás napján Esztergomban kopjafát avatott az Ezredév Polgári Egyesület. Szigeti László, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja országos tanácsának elnöke azt hangsúlyozta, hogy foglalkozni kell az önrendelkezési jog, az önkormányzatiság, az autonómia valamilyen formájának elismerésével és emiatt is meg kell emlékezni a nemzeti összetartozás ünnepéről.
Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága kormánypárti elnöke közleményében azt írta: az ország teljesítménye igazolja, hogy Magyarország annál erősebb, minél erősebb a nemzeti összetartás, "minél bátrabbak vagyunk megújulni és kiállni a nemzeti érdekeink mellett".
Farkas Gergely, a Jobbik frakcióvezető-helyettese kifejtette, hogy a határon túli magyar közösségeket egyebek mellett a történelmi Magyarország kulturális örökségeinek, helyszíneinek felfedezésével, testvérvárosi, intézmények vagy magánszemélyek közötti kapcsolatok kiépítésével is támogatni lehet.
Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke közleményében rossz és igazságtalan békének nevezte Trianont, amely az európai konfliktuskezelés akkor már évszázados normáit felrúgva az együttműködés helyett a bosszút állította a rendezés középpontjába és új, még pusztítóbb konfliktusokat hozott létre.
Az Együtt-PM közleményében kiemelte: véleményük szerint a trianoni döntés igazságtalan volt, minden magyar ember tragédiája. A pártszövetség szerint itt lenne az ideje, hogy létrejöjjön egy nemzeti minimum ebben a kérdésben, mert "sajnos ma sincs még meg a közös nevező".
Az LMP részt vett Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett rendezvényen. Közleményükben köszönetet mondtak mindazoknak, akik a határon túl, szülőföldjükön maradtak, ellenálltak az asszimilációs törekvéseknek, akik a hátrányos megkülönböztetésük, sok esetben jogvesztettségük ellenére védték a magyar kultúrát.
A Magyar Liberális Párt közleményében az uniós zászló Parlamentre történő visszahelyezését sürgette, mert szerintük ez jelképezi az összetartozást és egy-egy jelentős napon, mint a mai, tűzzék mellé a székelyek, a romák és bármelyik más magyarsághoz tartozó kisebbség zászlaját.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.
A trianoni szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.