Az európai parlamenti képviselőválasztással az uniós intézmények megújításának első szakasza zárult le. A következő lépés, hogy június végéig létrejöjjenek a 751 tagú Európai Parlamentben a képviselőcsoportok. Ehhez legalább 7 országból 25 fő szükséges.
Eközben június 26-án és 27-én kétnapos hivatalos csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben a tagországok vezetői az Európai Tanács keretében. Akkor már lehetséges, hogy a testület európai bizottsági elnököt jelöl, amihez minősített többségnek kell kialakulnia a tagállamok között.
Július 1-3. között tartja alakuló ülésszakát az Európai Parlament Strasbourgban. Ekkor megválasztják az elnököt és 14 alelnököt. Az elnöki jelöléshez meg kell szerezni egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő támogatását. A szavazás titkos, a jelöltek közül az lehet az elnök, aki egyszerű többséggel győzni tud.
Július 7-10. között a testület Brüsszelben ülésezik, ekkor megalakulnak az állandó szakbizottságok, és megválasztják azok elnökeit, alelnökeit.
Július 14-17. között az EP újabb plenáris ülésszakot tart Strasbourgban. Elképzelhető, hogy akkor már megválasztják az Európai Bizottság új elnökét. Győzni egyszerű többséggel lehet. Az új elnök ezután megkezdheti a testület összeállítását, vagyis a tagállamok uniós biztos-jelöltjei között a nekik szánt tárcák elosztását, illetve az ezt célzó megbeszéléseket.
Az EP legkorábban szeptemberben szavazhat az új összetételű Európai Bizottságról. A Barroso-bizottság mandátuma október 31-én jár le.