Magyarországon csak jobboldali pártok vannak - így fogalmazott a baloldali pártokról Tamás Gáspár Miklós. A filozófus az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: az MSZP a politikai irányvonalát tekintve mérsékelt jobbközép pártnak számít.
"Az MSZP gazdaság- és szociál-filozófiájában egy mérsékelt jobbközép pártnak számítana bármely európai országban, bizonyos szociális nyomokkal saját identitásából" - vélekedett a filozófus.
Tamás Gáspár Miklós szerint nem kellene baloldalnak nevezni a valójában nem baloldali értékek, elvek mentén szerveződő pártokat, le kellene számolni ezzel a konvencionális elnevezéssel.
A filozófus arról is beszélt, hogy a Fidesz valójában semmilyen választási kampányt nem folytatott, nem mutatott be választási programot, és kormányprogramot sem terjesztett elő, ezzel szerinte mintegy arcul csapta a választóit. Tamás Gáspár Miklós szerint a Fidesz sikerét annak köszönheti, hogy kielégített bizonyos lelki és politikai szükségleteket, és a középosztályt célozta meg.
"A Fidesz az ország középosztálybeli kisebbségének politizál nagyon eltökélten és határozottan. Ez az a társadalmi csoport, amely leginkább szavaz, a többiek némák, nincs szavuk. A Fidesz ezt tudomásul vette, számukra politizál, és számukra komoly előnyöket biztosított" - fejtette ki a filozófus.
Tamás Gáspár Miklós szerint a konfliktustól tartó magyar politikai közösség történelmi okokból kifolyólag is érzékeny az egység, a stabil kormányzás és a világos irányvétel iránt. Az ellenzéki pártokat pedig ezzel szemben széthúzónak, gyöngének, karakter nélkülinek tartotta. Ez is hozzájárult a Fidesz győzelméhez - vélte a filozófus.
Tamás Gáspár Miklós arra is kitért: előnyei és hátrányai is vannak annak, hogy újabb parlamenti ciklust kezdhet meg Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz-KDNP kormány.
"Ez egy új rendszer, amely 2010-ben kezdődött és most konszolidálódik, annak előnyeivel és hátrányaival. Az előnye, hogy bizonyos fajta megállapodottság és nyugalom lehet, a hátránya pedig, hogy a hatalom birtokosai elbizakodnak, vagy éppen elkezdik félteni a hatalmukat. Az állampolgárok nagy tömege számára pedig ez egyszerűen úgy jelenik meg, mint a sors, a végzet" - fejtette ki a filozófus.
Hozzátette ugyanakkor, hogy ebben nem mindenki találja meg a maga életpályáját.
Hanganyag: Exterde Tibor