A középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor az internetes nyelv, a hálózati kommunikáció, a digitális nyelvhasználat mai magyar jellemzőiről szóló tanulmányrészlet szövegéhez tett fel kérdéseket. A Veszelszki Ágnes nyelvész által írott ismertetés egy közelmúltbeli hazai kérdőíves vizsgálat adataira épült.
A második részben 60 pontért három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak három órában. Az érvelési feladatban - Márai Sándor Füveskönyv című művéből vett idézet kapcsán - a világszerte terjedő "lassú olvasás" mozgalmáról, a türelmetlen, kapkodó életmóddal szembeszegülő olvasási módnak az értékeléséről foglalhattak állást a vizsgázók. Véleményüket irodalmi művekre történő hivatkozással kellett alátámasztaniuk. Az egy mű értelmezése feladat Bródy Sándor Kaál Samu című elbeszélésének vizsgálatát tartalmazta. A megadott szempontok utaltak a mű szerkezetének meghatározó sajátosságára, a kihagyásra, az elhallgatásra, egyúttal az olvasó szerepére is, aki mégis fel tudja építeni magában az el nem mondott történéseket. Az összehasonlító elemzésben Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című alkotásának összevetése szerepelt, az ifjúkor értékelésének a középpontba állításával. A feladat kérte a verscímek, motívumok magyarázatát is.
Az emelt szintű írásbelin a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Ady Endre A fehér lótuszok című költeménye volt. Az egy mű értelmezése feladat Pilinszky János Egy arckép alá című alkotásának elemzését kérte a költői beszédmódra jellemző ismétlések, a nyelvi, mondattani felépítés feltárásával. A reflektálás egy jelenségre nevű feladatban a vizsgázók a téma és a műfaj lehetséges összefüggéseiről, összetartozásáról fejthették ki véleményüket egy Szakonyi Károlytól idézett "töprengő gondolat" kapcsán. A gyakorlati írásbeliség feladat témája egy magyarórára készült vitaindító, amely a közösségi célú digitális írásbeliség iskolai tanításának szükségességére hívja fel a figyelmet.
Az MTI körképe szerint nem okozott különösebb nehézséget az idei magyar írásbeli érettségi a diákoknak, néhány tételt gondolkodtatónak, a szövegértéses feladatot kifejezetten könnyűnek tartották. Sokan az érveléses feladat mellett döntöttek.
A pécsi Leőwey Klára Gimnázium szaktanárai és diákjai korrektnek, a matúra rangjához méltónak ítélték az idei magyar érettségi feladatokat.
Gortva Tamás, a szegedi Radnóti Miklós gimnázium magyartanára azt mondta, gondolkodtató, de a tanultak alapján megoldható feladatok voltak az idei középszintű érettségin.
Tatabányán a Bárdos László Gimnáziumban a diákok könnyűnek találták a magyar érettségi tételeit - mondta Horváth Zsuzsanna igazgatóhelyettes. Az Árpád Gimnáziumban hasonló tapasztalatokról számolt be Polyóka Tamás igazgatóhelyettes. A diákok azt mondták neki, úgy érezték, jól sikerült a feladatok megoldása.
A győri középszinten érettségizők és tanárok arról beszéltek: az internetes nyelvvel kapcsolatos feladat mind témájában, mind megközelítésében közel állt a diákokhoz, egyetlen fiatal sem érezte úgy, hogy megoldása miatt különösebb pontveszteséggel kellene számolnia.
Aranyi Imre, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban igazgatója elmondta, tapasztalatai szerint a diákoknak nem jelentett különösebb nehézséget a feladatok megoldása, megelégedéssel nyugtázták a kapott magyar írásbeli tételeket. Az írásbeli típusát tekintve alapvetően erre számítottak a tanulók - jelezte.
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke úgy véli, remek szövegalkotási, de túlságosan könnyű szövegértési feladatokat kaptak a diákok. Az internetes szövegre vonatkozó szövegértési feladat alig mérte az adott kompetenciát, ugyanakkor a témája nagyon megfelelt a korosztálynak, noha új információt lényegében nem adott a szöveg - állapította meg.
A három szövegalkotási feladat egyikében egy Márai Sándor-idézet segítségével kellett érvelni a lassú olvasás mozgalma mellett vagy ellen. Ez a feladattípus évek óta felveti a kérdést, hogy feltétlenül szükséges-e irodalmi szöveg az érveléstechnika eszköztárának használatához. Az előző évek gyakorlatával ellentétben most mégis volt választási lehetőségük a diákoknak az érvelést vagy az ellenérvelést illetően - jegyezte meg Arató László.
Meglátása szerint Bródy Sándor Kaál Samu című novellája esetében mind a mű kiválasztása, mind a feladat választása remek. A novella érdekes és izgalmas, a feladat pedig lényegre törő, ezért választhatták ezt a legtöbben - mondta.
Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című költeményének összehasonlítása során az elégia műfaji jegyeit, valamint a létösszegző vers sajátosságait kellett felismerni. Ez magáért beszélő feladat, mégis kevesen választották, mert félnek a versektől és az összehasonlítástól a diákok - hívta fel a figyelmet Arató László.
Az érettségi vizsgák kedd reggel a matematika írásbelikkel folytatódnak.