"A Fidesz országgyűlési választási győzelmének előrevetítéséhez nem kellett nagy jóstehetség, azon lehetett vitatkozni, hogy kétharmad lesz-e vagy sem. De ha csak egy-két mandátum kellett volna a kétharmadhoz, az is olyan elsöprő és lehengerlő győzelem lett volna, mint így. Tehát azt hiszem, hogy a Fidesz egy kivételesen előnyös helyzetben van" - fejtette ki Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában.
A politikus szerint semmi jelét nem látni annak, hogy ez a kétharmados hangulat ne tartana ki az EP-választásokig.
"Az ellenzék az eltelt pár hétben nem nagyon tudott sem magyarázatot találni a saját gyenge szereplésére, sem valamilyen nyerő taktikát kidolgozni. De nem is ez lenne a megoldás, hanem az, hogy a parlamenti választási vereséget próbálja valahogyan csökkenteni. A Fidesz várhatóan az Európai Parlamenti választást is meg fogja nyerni, méghozzá elég nagy fölénnyel" - vélekedett a politológus.
Csizmadia Ervin határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy ha a Fidesz történetét 1989-től nézzük, ez úgymond "benne volt-e a pártban".
"Nincs egyetlen pártnak a története sem megírva az előtörténetében. Lehetett volna egészen másképpen is, mint ahogyan van két példánk arra, hogy másképpen is történt, az SZDSZ-el és az MDF-el. Két nagy rendszerváltó párt is elvérzett az elmúlt években. Az persze a Fidesz mellett szól, hogy ez a párt elemezte a 90-es évek közepén a legtudatosabban azt, mit kellene csinálnia ahhoz, hogy ne kerüljön a történelem süllyesztőjébe" - fogalmazott a Méltányosság Központ igazgatója.
Csizmadia Ervin arról is szót ejtett, hogy várhatóan az eddigieknél nagyobb arányban lesznek jelen a radikális pártok az új Európai Parlamentben. Ez pedig arra késztetheti a nagy pártokat, hogy felülvizsgálják: milyen jelenségek állnak e mögött.
"Tagadhatatlanul megfigyelhető Európában a szélsőjobb erősödése és a mostani EP-választásnak az a nagy kihívása, hogy a hagyományos, a rendszer részét képező pártok - a szocialisták, a néppárt, a liberálisok, a zöldek - mellett a radikális pártok milyen arányban lesznek jelen" - mutatott rá a politológus.
Úgy vélte: jóval nagyobb arányban, mint ahogy az eddigi parlamentben jelen voltak.
"Két hozzáállás adódhat ebből: az egyik, hogy Úristen, mi lesz ebből, ha megerősödnek, a másik, ha azt kezdjük vizsgálni, milyen okok vannak a megerősödésük mögött. Hazai terepen ez azt jelenti: vajon azt tesszük-e a Jobbikkal, mint eddig, vagy elkezdjük vizsgálni, hogy a megerősödése mögött milyen jelenségek állnak és példának okáért mit mulasztottak el a nagy pártok, amit meg kellett volna tenniük. Mert nyilván, ha a nagy pártok képesek megoldani a dolgokat, akkor ezek a jelenségek így nem következnek be" - hangsúlyozta Csizmadia Ervin.
A politológus szerint Európában érzékelik azt a problémát, ami e mögött a jelenség mögött áll, és ott mélyebben elemzik a hátteret.
"Nem tudom, nálunk mikor jutunk el oda, hogy mondjuk tévé és rádióműsorokban egymással szemben álló politikai szakértők ezekről a kérdésekről érdemi vitát folytassanak. Az elmúlt tíz-15 évben Magyarországon ezek a viták lényegében megszűntek, tehát monológok vannak, hol az egyik, hol a másik oldal mondja el a monológjait. Ez egyáltalán nem visz közelebb bennünket ahhoz, hogy megértsünk számos dolgot" - vélekedett a politológus.
Csizmadia Ervin szerint egy működőképes demokráciának fontos feltétele, hogy az emberek értsék: mi az a helyzet, amiben élnek és ehhez megkapják-e a megfelelő támpontokat.
"Szerintem ez nem nagyon történt meg" - jelezte a politológus.
Hanganyag: Boros Péter