A Kínai Kommunista Párt, a központi kormány és a fővárosi hatóságok figyelmeztetései ellenére körülbelül ötvenezer pekingi egyetemista és főiskolás tartott tüntetést Pekingben. A hatóságok másfél ezer rendőr - köztük rohamrendőr-egységek bevetésével - lezárták a tüntető diákok végső célpontját, a Tienanmen teret, de a diákok áttörték a rendőrkordonokat, és átvonultak a kínai főváros központi terén. A menetelő diákokat több tízezer kíváncsi pekingi járókelő kísérte. Felvonulás közben a diákok énekeltek és különféle jelszavakat kiáltoztak. Szorgalmazták a kínai alkotmány megvédését, szót emeltek az erőszak ellen, és követelték, hogy Kínát ne pártvezetők, hanem törvények kormányozzák. Hangot adtak olyan követeléseknek is, mint a szólás-, a sajtó- és a gyülekezési szabadság biztosítása. A kísérő tömeg észrevehető szimpátiával figyelte a diákokat, akik közül egyesek röplapokat osztogattak a járókelőknek. Megfigyelők szerint az akció sikere érzékeny csapás a Kínai Kommunista Pártra. Mások a józan ész győzelmeként értékelik, hogy a rohamrendőrök nem avatkoztak közbe, sőt a kínai államtanács szóvivője később úgy nyilatkozott, hogy a kormány kész a párbeszédre a diákokkal.
Ülősztrájkkal tiltakozott a Belügyminisztérium épületénél a Fidesz választmánya a rendőrség egyes tagjainak brutális, minden jogalapot nélkülöző fellépéseivel szemben és a jogtiprások ellen. A Fidesz aktivistái - többek között Fodor Gábor, Glattfelder Béla, Molnár Péter - transzparensekkel fejezték ki, hogy szerethető rendőrséget akarnak, amely minden esetben tartja magát a jogszabályokhoz és tiszteletben tartja az emberi jogokat.
Magyarországi befektetések mellett érvelt az amerikai PBS-televízióban Mark Palmer az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A nagykövet kijelentette, az Egyesült Államok elsősorban gazdaságilag segítheti a magyar átalakulást: piacának a magyar áruk előtti megnyitásával, állami biztosítékokkal a
magyarországi amerikai beruházóknak, és a Világbank valamint a Nemzetközi
Valutaalap révén folyósított beruházási hitelekkel. Szerinte a magyar reformok sikere végső soron a lakosság támogatásán múlik: szóban ugyanis szinte mindenki egyetért a változásokkal, de ha azok egyéni sorsokat, üzemeket érintenek, nagy az ellenállás. Magyarország csak saját erejéből emelkedhet fel, de ha él lehetőségeivel, olyan robbanásszerűen is fejlődhet, mint Spanyolország, vagy Dél-Korea. Ha nem, akkor hosszú politikai-gazdasági stagnálás következik - vélekedett az amerikai diplomata.