Arról is beszélt, hogy "szíve szerint" megalapítaná a pártonkívüliek pártját, a Szenvedélyes Élet Pártját, amelynek "akarata, szorgalma, tehetsége, teremtő ereje, tudása, munkabírása türelme és innovatív leleményessége alkalmi zsenialitással párosulna, (...) gyógyítaná a gyengélkedőt (...) és soha-soha nem ölne".
A hídfőnél Kelemen Zénó szobrászművész Élet Menete című szobrát avatta fel Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete, Forgács János holokauszt-túlélő, volt auschwitzi fogoly, az Élet Menete Alapítvány önkéntese és Kolos Sára, a Scheiber Sándor Zsidó Gimnázium és Általános Iskola tanulója.
Örök feladat
Hegedűs D. Géza színművész, az alapítvány felügyelőbizottsági tagja ehhez kapcsolódóan kiemelte: a gemoterikus alakzat a holokauszt súlyát, a továbbvezető ív pedig az Élet Menete hitvallását jelképezi. A két formát egy örökös körforgásban csavarodó ív köti össze, ahogy az utókor, az Élet Menete immáron örök feladatává vált az emlékezés és az emlékeztetés - tette hozzá.
A "vékonynak látszó, ám kitartó és szívós civil pillér nélkül a nagy tömeg, néha a többség közömbösségével, intoleranciájával agyonnyomja ezeket a fontos, megoldatlan társadalmi és történelmi kérdéseket" - fogalmazott.
Elmondta, hogy az emlékművön a nulla és kilenc között folyamatosan, véletlenszerűen keveredő számok a koncentrációs táborok áldozatainak tetoválásait idézik fel: tőlük azonnal elvették az identitásukat, és már csak számokként jelenítették meg őket.
Soha többé nem engedjük, hogy a nemzetünket megfosszák értékes, fontos, szerethető, hasznos tagjaitól - hangsúlyozta Hegedűs D. Géza.
Az eseményen elismerést adtak át Zoltai Gusztávnak, az Élet Menete Alapítvány egyik fővédnökének, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége volt ügyvezető igazgatójának.
"A múltról a jövőért, menetelés az életért."
A Keleti pályaudvar parkolójában óriás kivetítőket és nagyméretű színpadot állítottak. Az emberek kezében magyar nemzeti, izraeli, európai uniós és az Élet Menete Alapítvány logójával ellátott zászlókat lehet látni - tudósított az MTI. A vonulás alatt a Szabad sajtó úttól a Kossuth Lajos utcán, az Astorián, a Rákóczi úton, a Blaha Lujza téren, a Baross téren át a Keleti pályaudvarig atrocitás sehol sem történt, senki nem provokálta vagy szidalmazta a vonulókat.
Az MTI tudósítói ugyanakkor azt tapasztalták, hogy a rendezvény helyszínein komoly rendőri jelenlét van, minden bekötő utcában rendőrök posztolnak, a menetet pedig rendőrségi autó vezette fel. A tudósítók beszámolója szerint több nagyméretű molinót is magukkal vittek a vonulók, ezek egy részén azt lehetett látni: "A történelem nem írható át", "Soha többet". Egy óriás molinóra angolul és magyarul azt írták: "A múltról a jövőért, menetelés az életért."
A holokauszt fájdalma felejthetetlen, és nem is szabad elfelejtenünk, ezért leckeként kell felhasználnunk a fiatalabb generációk számára, hogy óvakodjanak beengedni az antiszemitizmust, a gyűlöletet, a rasszizmust az életükbe - mondta Simon Peresz, Izrael elnöke a budapesti Élet menetén elhangzott videoüzenetében.
Az izraeli államfő kiemelte: Magyarország történelmében igen sok dicső momentum van, de "a soá eseményei még mindig szégyenként szennyezik be". Nem engedhetünk meg semmiféle olyan megnyilvánulást, amelynek bármi köze van a nácizmus és az antiszemitizmus eszméjéhez - hangsúlyozta.
Emlékeztetett arra: az elmúlt 25 évben Izrael igyekezett Magyarországgal új kapcsolatokat kialakítani, amelyek a tudományon és a gazdasági együttműködésen alapulnak, hogy olyan földet alakítsanak ki a jövő nemzedékeinek, "ahol béke, igazság és egyenlőség honol. Ahol nem ölhetnek meg senkit, és senkit nem érhet inzultus".
Az amerikai kormány sem tett eleget a zsidóság holokauszttól való megmentéséért
Douglas Davidson, az Egyesült Államok külügyminisztériumának antiszemitizmus- és holokausztügyekkel foglalkozó különmegbízott nagykövete arról beszélt, hogy "bizonyosan fájdalmas a magyaroknak bevallani, hogy a nácik nem egyedül hajtották végre ezeket a deportálásokat", hanem "helyi segítséget vettek igénybe rémtetteik végrehajtásához", melynek során kevesebb mint két hónap alatt 145 vonattal 440 ezer zsidó embert szállítottak koncentrációs táborokba, elsősorban Auschwitz-Birkenauba.
Mint mondta, az amerikai kormány sem tett eleget a zsidóság holokauszttól való megmentéséért addig, amíg meg nem alakult a Háborús Menekültek Bizottsága, amely Raoul Wallenberg hősi tevékenységét is segítette. Utalt arra: Magyarország ezt az évet a holokausztra való megemlékezésnek szentelte és elnyerte Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség elnöki posztját a jövő évre, ezzel pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy a holokauszt tanulmányozását megfelelően ösztönözze Magyarországon.
Reményét fejezte ki, hogy amikor a magyar kormány új kerettantervet dolgoz ki, illetve emlékműveket és emlékhelyeket épít a 70 évvel ezelőtti eseményeknek, emlékezni fog arra, hogy a holokauszt "azért történt meg, mert személyek és kormányok törvényesítették és aktívan részt vettek a bizonyos csoportok elleni diszkriminációban. Ezt démonizálás, gyűlölet és végezetül tömeggyilkosság követte".Éli Rubinstein, a kanadai Élet Menete szervezet nemzetközi igazgatója megemlítette: annak az országnak a földjén áll, amely "szüleim és mások feltétlen szeretetét gyilkos gyűlölettel viszonozta". Emlékeztetett arra: a második világháború végére a magyarországi zsidóság háromnegyede, mintegy hatszázezer lélek veszett oda, az ő rokonainak a többsége is. Ezzel a valósággal "mindannyiunknak szembe kell néznünk, és a közelmúlt zavarba ejtő magyarországi fejleményeit tekintve egyre inkább sürgető, hogy szembenézzünk vele" - jegyezte meg.
Megerősödött, elszántabb nemzedék
Gordon Gábor, az Élet Menete Magyarország Alapítvány elnöke felidézte: 1944-ben megpróbálták a teljes zsidóságot elpusztítani, de ez nem sikerült a náciknak, és "ma, hetven évvel később, egy megerősödött, elszántabb nemzedék mondja ki, hogy ilyen soha többé nem fordulhat elő se itt Magyarországon, se máshol a világon."
Rámutatott: a rasszizmus és az antiszemitizmus csak romboláshoz vezet, ez pedig nem lehet senkinek a célja, akinek meg mégis, azok ellen elszántan küzdeni fognak. "Ez az elszántság is a hetven évvel ezelőtti tragédia eredménye, és ez magyarázza azt a kemény kiállást, amelyet az utóbbi hetekben a Szabadság téren is tapasztalhatunk, bátor civilektől" - fogalmazott.
Hozzátette: a közös történelem "tisztességes feldolgozása közös feladatunk lenne", de szerinte sajnos ez nem így történik most Magyarországon. "Szeretnénk abban bízni, hogy még nem veszett el minden, van még helye a párbeszédnek, mert az Élet menete a párbeszéd híve" - mondta. Kiemelte: "a megismert formában" nem elfogadható számukra az emlékmű a Szabadság téren", ezért erről a kérdésről párbeszédet akarnak.
Németország felelőssége nem ér véget
Jobst Bittner németországi evangélikus lelkész, a háborús bűnösök leszármazottainak civil csoportja nevében szólt arról, hogy a náci háborús bűnösök unokái már korábban bejárták a halálmenetek útvonalait és bocsánatkéréssel tisztelegtek a holokauszt-túlélők és leszármazottaik előtt, "amit őseik nem tettek meg azelőtt".
Németország felelőssége nem ér véget, amíg a holokauszt-túlélők és leszármazottaik a múlt árnyékában élnek és szenvednek tőle. Statisztikai felmérések szerint azonban "bizonyos szempontból a német lakosság 25 százaléka rendelkezik valamilyen antiszemita előítélettel" - állapította meg. Megjegyezte: a Menetelés az életért elnevezésű mozgalmuknak három célja van: tisztelettel adózni a holokauszt túlélőinek, "jól látható jelet alkotni a modern antiszemitizmus ellen", illetve az embereket felszólítani arra, hogy "állhatatos barátsággal álljanak Izrael mellett".
"Hazugságra nem lehet jövőt építeni"
Kardos Péter főrabbi a német háborús bűnösök vezeklő unokáit is köszöntötte, valamint azokat, akik vasárnap este útra kelnek, hogy az auschwitzi haláltábor barakkjait felkeressék.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete a megemlékezés során az MTI-nek elmondta: az, hogy Áder János államfő is ellátogat az Élet menete keretében Auschwitzba - ahol ő is ott lesz -, fontos üzenet a magyar népnek és az egész világnak. Hozzátette: Izraelben kiemelten figyelnek a magyarországi holokauszt megemlékezésekre a 70. évfordulón, továbbá aggódnak a Jobbik előretörése miatt, mert ennek a pártnak "neonáci programja van".
A nagyközönségnek angolul tartott rögtönzött beszédében kiemelte: jó látni azt, hogy sokan együtt vannak az Élet menetén, mert az összefogás az, ami megakadályozhatja a holokauszt megismétlődését.
Videoüzenetében Konrád György Kossuth-díjas író - utalva a német megszállási emlékműre - arról beszélt, hogy "hazugságra nem lehet jövőt építeni". A gyászimát Simon Farkas magyar származású ausztrál főkántor mondta el.
Az Élet menetén részt vett mások mellett Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Rogán Antal, a most záruló ciklusban a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselőjelöltje, Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője, Schiffer András és Szél Bernadett, az LMP társelnökei, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke és Vadai Ágnes, a DK alelnöke, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, illetve Mécs Imre volt liberális és szocialista képviselő. Ott volt a megemlékezésen Guido Westerwelle volt német külügyminiszter is.
Egy 600 fős magyar delegáció a rendezvény után vonattal indul Auschwitzba. Csatlakozik hozzájuk a Phiren Amenca (Járj velünk) nemzetközi ifjúsági szervezet koordinálásában 30 roma középiskolás, hogy emlékezzenek a vészkorszak mintegy félmillió cigány áldozatára is.
Az Élet menete felvonulását tizenkettedszer tartották meg Budapesten.