A májusi alakuló ülésen szavazhat az Országgyűlés a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Rétvári Bence a Magyar Nemzetnek megerősítette, hogy a tiltás a devizaprobléma rendezéséig érvényben marad. Hozzátette, előfordulhat, hogy a folyamat végén a bankoknak újra kell számolniuk a tartozások összegét. Hozzátette, az Európai Bíróság április 30-án határoz az úgynevezett Kásler-perben, és az uniós döntés után már csak arra lesz szükség, hogy a Kúria kiegészítse a devizaügyben meghozott decemberi, egyelőre csonka jogegységi határozatát. A tárca reményei szerint az uniós fórum azt mondja majd ki, hogy a magyar bíróság megvizsgálhatja a devizakölcsön-szerződések egyes elemeit, és dönthet azok tisztességtelenségéről is.
Már csaknem 85 ezer online pénztárgép üzemel az országban. Jövő szerdáig további jelentős emelkedésre számít az adóhivatal, akkor jár le ugyanis a gépenkénti 50 ezer forintos állami támogatás igénybevételének határideje. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a támogatást csaknem 60 ezer pénztárgép után vették igénybe. A tárca megerősítette, hogy nem tervez újabb határidő-hosszabbítást. Előzőleg az MSZP arra szólította fel a kormányt, hogy szabjon reális határidőt a pénztárgépek cseréjére. A gazdasági tárca reagálásában azt írta, az online kasszák szükségességét egyetlen tisztességes vállalkozó sem kérdőjelezi meg, az intézkedés kedvező hatását pedig az egyes ágazatok forgalmi adatai is igazolják.
Perek tucatjára számít a Miniszterelnökség, mert az offshore cégeknek kifizetett uniós pénzeket visszaköveteli a kormány. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta, a listára 276 vállalkozás került fel, és még körülbelül kétezernél folyik vizsgálat. Hozzátette, noha a szabályozás, amely szerint átláthatatlan cégek sem nemzeti, sem európai uniós támogatásban nem részesülhetnek, csak 2012 óta él, a helyettes államtitkár szerint a korábban kötött támogatási szerződéseknél is visszakövetelhető a kifizetett összeg.
Soron kívüli ellátást kap a budapesti Uzsoki kórházban az, aki írásban lemond a közfinanszírozásról, és magánbetegként a szolgáltatást meg is tudja fizetni - írja a Népszabadság. A rendszer bevezetése óta eltelt hónapokban több mint százmillió forintért vásároltak privát szolgáltatást az intézménytől. A felszámolt díjnak valamivel több mint a felét a közreműködő orvosok, szakdolgozók kapják, akiknek vállalniuk kell, hogy ezt a tevékenységet kizárólag munkaidőn kívül, vállalkozóként végzik.
Szentmisét mutatott be a Rómába érkezett mintegy ezer magyar zarándoknak XXIII. János és II. János Pál pápa szentté avatásának előestéjén Erdő Péter bíboros-prímás. Az esztergom-budapesti érsek a mártír Szent Istvánról elnevezett templomnál homíliájában arról beszélt, hogy a két katolikus egyházfő idején az egyház bátorságot kapott. A misén részt vett a magyar kormányt képviselő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor kormányfő, aki magánemberként látogatott Rómába. Semjén Zsolt a szentmise előtt a magyar állam és az egész világ számára meghatározó személyiségnek nevezte II. János Pál pápát. Úgy fogalmazott: II. János Pál pápának is köszönhető, hogy az ország megszabadult a kommunizmustól. A szentté avatáson a magyar állami delegációt Áder János köztársasági elnök vezeti. A küldöttségben Semjén Zsolt képviseli a magyar kormányt. Az eseményre 50 országból várnak delegációkat.
Továbbra is a Kelet-Ukrajnában foglyul ejtett EBESZ megfigyelők szabadon bocsátását, és az orosz és ukrán illetékesek közbenjárását követeli Németország. Berlini kormányforrás szerint az EBESZ már tárgyalócsoportot küldött Szlovjanszkba. A katonai megfigyelőket péntek délután fogták el az oroszbarát szakadárok, akik kémeknek tartják a misszió tagjait és nem hajlandók elengedni őket. A megfigyelők között német, cseh, lengyel és dán tisztek vannak. Oroszország is a megfigyelők szabadon bocsátását követelte, Olekszandr Turcsinov ügyvivő ukrán államfő ugyanakkor úgy véli: az eset nem történhetett volna meg a moszkvai vezetők engedélye vagy közvetlen parancsa nélkül. Egyben bűncselekménynek nevezte a megfigyelők elfogását.
A tavaly szeptemberben jelentkező 32 helyett végül 19 ország, köztük Magyarország nyújtotta be pályázatát a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság egy-egy helyszínére. Az UEFA 2011-ben jelentette be, hogy az Eb fennállásának 60. évfordulója alkalmából, 2020-ban 13 ország 13 városában rendezik majd meg a kontinentális tornát. A házigazdák névsorát szeptember 19-én, az UEFA végrehajtó bizottságának genfi ülésén jelölik ki. A magyar szövetség az új Puskás Ferenc Stadionnal három csoportmérkőzésre és egy egyenes kieséses találkozóra kandidál. A tervek szerint az építkezés jövőre kezdődik és az új aréna legkésőbb 2018-ra elkészül.