"Az országgyűlési választást sokszor a Rubik-kockához hasonlítják annak bonyolultsága miatt, az európai parlamenti választás ennél egyszerűbb, hiszen itt egy egyfordulós, arányos választási rendszerről van szó, ahol listákra szavazhatunk" - mondta Bodnár Eszter. Hozzátette: "az egész ország egy választókerület, tehát mindenki ugyanazt a listát kapja."
"A szavazóhelyiségek lezárása után megszámolják a szavazatokat, ezután számítják ki a mandátumokat" - mondta az ELTE Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusa. Hozzátette: "ennek első lépcsője, hogy kiválasztják azokat a listákat, amelyeknek sikerült elérni az érvényes szavazatok öt százalékát, amelyeknek ez nem sikerült, a továbbiakban nem vesz részt a mandátumelosztásban, nem jogosult képviselői helyre."
"Az öt százalékot elért pártok, illetve listák között a mandátumelosztás a D'Hondt-rendszer alapján történik, ez a világon sok helyen alkalmazott, ismert módszer, egy belga matematikusról kapta a nevét"- emelte ki Bodnár Eszter. Mint mondta: "ennek alapján össze kell állítani egy táblázatot, amelynek első sorába a listákra leadott érvényes szavazatokat írják, a további sorokba a szavazatok kettővel, hárommal, néggyel, öttel... huszoneggyel - ennyi ugyanis a megszerezhető mandátumok száma - elosztott értékei kerülnek."
"Amikor készen van a táblázat, egy feladat van: megkeresni a huszonegy legmagasabb számot, az a lista, amelynek az oszlopában szerepel az adott szám, az kapja a mandátumot" - magyarázta az ELTE Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusa. Hozzátette: "ha a huszonegyedik helyen egyenlő szám jönne ki - ennek viszonylag kicsi a valószínűsége -, akkor a lista sorszáma szerinti sorrendben osztják ki, a kisebb sorszámú lista kapja az utolsó mandátumot."
"Itt a szavazatok számának van jelentősége, nem az arányának" - hangsúlyozta Bodnár Eszter. Mint mondta: "az arány csak az ötszázalékos küszöb megállapításánál érdekes, utána a szavazatszámokkal dolgozik a mátrix."
"Természetesen nem kell a képviselőket megfelezni, a legkevesebb, amit egy párt kaphat, az egy mandátum" - jelentette ki az ELTE Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusa. Mint mondta: "egy listának a szavazatok öt százalékának elérésével lesz lehetősége egy mandátum megszerzésére." Hozzátette: "úgy állapították meg a bejutási küszöböt, hogy nem alakulhat ki "félmandátumnyi" helyzet."
"Az ötszázalékos küszöb egy törvényi, úgynevezett explicit küszöb, de mivel huszonegy mandátumról döntünk csak, ami nagyjából egyébként is öt százaléknak felel meg, egy mandátum a huszonegy mandátum öt százalékának, tehát tulajdonképpen ez egy belső beépített küszöb is" - fogalmazott Bodnár Eszter.
"Bizonyos szempontból az európai parlamenti választás az uniós jog által kötött, csak kétfajta választási rendszer alkalmazását engedi: vagy arányos listás választási rendszer, mint a mienk, vagy pedig egy úgynevezett egyéni átvihető szavazatrendszer, amit csak nagyon kevés országban alkalmaznak" - ismertette az ELTE Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusa. Hozzátette: "a másik eldöntendő kérdés, hogy az egész egy választókerület legyen vagy több mandátumos választókerületet hozzanak létre, mivel Magyarországnak csak huszonegy mandátuma van, az előbbi adott volt."
"A D'Hondt-módszer egyetlen hátránya, hogy egy kicsit a több szavazatot elért pártoknak kedvez, a legutóbbi választáson ez azt jelentette, hogy az 56 százalékot elért párt végül a mandátumok 63 százalékát kapta meg, tehát van egy kisebb torzítás a nagyobb pártok felé" - mondta Bodnár Eszter.
"Szabadon döntenek az Európai Unió tagállamai, hogy milyenek legyenek a választási szabályok a fenti egységes szempontok mellett a részletszabályokat az országok állapítják meg, de a D'Hondt-rendszer, főleg ilyen kicsi mandátumszámnál egy nagyon bevett módszer - hangsúlyozta az ELTE Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusa.
Hanganyag: Herczeg Zsolt