Eddig az MSZP, a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció adta le a szükséges 20 ezer érvényes ajánlást, és a Nemzeti Választási Bizottság már nyilvántartásba is vette a listájukat, így ezek a listák biztosan szerepelnek majd a szavazólapon.
A május 25-ei európai parlamenti választáson több párt együttes indulásánál is csak 20 ezer aláírást kell összegyűjteni - mondta az InfoRádiónak Péteri Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöki tanácsadója, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy minden induló esetében azonos a mandátumszerzéshez szükséges támogatottsági küszöb.
Az Európai Parlamentbe 21 magyar képviselő kerül.
A ma délutáni határidőn túl beérkező ajánlásokat és jelentkezéseket a Nemzeti Választási Bizottság már nem fogadhatja el.
A leadott ajánlásokat a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ellenőrzi, az NVB pedig a bejelentéstől számított három napon belül dönt a lista nyilvántartásba vételéről.
A listákon legfeljebb 63 jelölt állítható, háromszor annyi, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első öt neve kerül fel.
A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg. A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni vagy levenni róla. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik - mert elveszíti választójogát, vagy írásban lemond a jelölésről - helyére a listán soron következő lép.
A lista bejelentéséhez csatolni kell a jelöltek nyilatkozatát arról, hogy van választójoguk és elfogadják a jelölést.
A választópolgároknak figyelniük kell arra, hogy csak az az ajánlóív hiteles, amelyen szerepel a választási iroda pecsétje, az ív sorszáma, és fel van tüntetve rajta az aláírásgyűjtő polgár neve és aláírása.
A gyűjtés befejezésekor az összes ívet (azt is, amelyen egy ajánlást sem tettek) le kell adniuk a pártoknak, különben, le nem adott ívenként a minimálbér felének megfelelő bírságot szab ki a Nemzeti Választási Bizottság. Az országgyűlési választásokon a pártokat összesen 1,8 milliárd forintra bírságolták az időben le nem adott ajánlóívek miatt.
Május 25-én mintegy félmillió fiatal lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson az EP magyar tagjainak választásán, ők azok, akik a 2009-es választáson még nem voltak szavazókorúak, de az azóta eltelt időben nagykorúvá váltak. Közülük 13-15 ezer az olyan fiatal, aki még az április 6-ai országgyűlési választáson sem voksolhatott, mert csak azóta lett, illetve lesz választójoga.
Hanganyag: Németh Zoltán