Laurent Fabiusnak az új kormány igazságügyi minisztereként mutatta be Trócsányi László nagykövetet a távozó külügyminiszter.
Martonyi tájékoztatása szerint Fabius abbéli reményét fejezte ki, hogy a baráti kapcsolat megmarad közte és magyar kollegája között. Martonyi ígéretet tett arra, hogy továbbra is figyelemmel fogja kísérni a francia-magyar kapcsolatok fejlődését, a Szegedi Tudományegyetem francia centrumának elnökeként. Ennek első jelenként a külügyminiszter fogja április 30-án megnyitni a Toulouse-Lautrec világa című kiállítást a Szépművészeti Múzeumban.
"Gazdasági érdeklődésem is megmarad a francia vállalatok magyarországi jelenlétét illetően, mert nekem 25 éve nagyon fontos a francia-magyar kapcsolatrendszer" - tette hozzá Martonyi. Példaként említette a Szegeden épülő lézerközpontot.
Emlékeztetett arra, hogy az első publikus mondata az 1990-es évek végén az volt, hogy szeretné erősíteni a francia jelenlétet Magyarországon, mert hazánknak kiegyensúlyozott kapcsolatrendszerre van szüksége Nyugat-Európával.
A május 25-i európai parlamenti választások kapcsán a két fél egyetértett abban, hogy "nehéz kérdések" lesznek a vezető tisztségek betöltését illetően, de mindenki érdekelt abban, hogy a várhatóan elhúzódó folyamat alatt is működjenek az európai közösségi intézmények, és "szigorúan kövessék a szerződéseknek az ő hatáskörükre vonatkozó rendelkezéseit" - hangsúlyozta Martonyi.
A kétoldalú kérdéseket illetően Fabius jelezte: a paksi erőmű bővítésében "Franciaország továbbra is készen áll arra, hogy szakértelmét felajánlja bizonyos részterületeken". Martonyi szerint "ilyen típusú érdeklődés lesz" Magyarország részéről. A két ország egyetért abban, hogy Európának szüksége van a nukleáris energiára, de tiszteletben tartja azon államok álláspontját, amelyek nem kívánnak a nukleáris energiára támaszkodni. Magyarország különösen a versenyképes ipari termeléshez, valamint az orosz gáztól való függőség enyhítéséhez is meg kívánja tartani a nukleáris energiát.
Az ukrajnai helyzet kapcsán Martonyi hangsúlyozta, hogy a magyar és francia álláspont azonos: "higgadtságra, megfontoltságra, párbeszédre és az alapértékeket illetően határozottságra van szükség".
Martonyi János a párizsi magyar nagykövetség és a francia Nemzetgyűlés francia-magyar baráti tagozata által szervezett, Magyarország, Franciaország, Európa - mérleg és perspektívák című konferencián értékelte a tíz évvel ezelőtti uniós csatlakozást, amelyet egyben "Európa újraegyesítésének" is nevezett. Hozzátette ugyanakkor, hogy az újraegyesítés még sem földrajzi, sem kulturális, sem gazdasági értelemben nem teljes, a keleti bővítés folytatása ezért valamennyi közép-európai ország célja.
A tárcavezető a mintegy hatvanfős hallgatóság előtt kiemelte, hogy idén nemcsak az uniós csatlakozásra, hanem a száz éve kitört első világháborúra is emlékezünk, amelyet az Európa ellen valaha elkövetett legnagyobb bűnnek nevezett, és - Emmanuel Todd francia történészt idézve - részben sikeres kollektív öngyilkossági kísérletnek minősített. Ennek során a területi rögeszme szélsőséges nacionalizmusokkal is párosult, amely a második világháborúhoz vezetett. A két háborún kívül azonban két szörnyű ideológia is Európában született, amiért a kontinens adósa a világnak - tette hozzá.
"Mi magyarok is felelősek vagyunk mindezért és ezt soha nem szabad elfelejteni" - hangsúlyozta a külügyminiszter.
A tárcavezető mindazonáltal úgy értékelte, hogy a kelet-európai rendszerváltások 25. évfordulója, majd az 1999-es NATO-bővítés és a 2004-es uniós tagfelvételek jubileuma azt mutatja, hogy az emberiség fejlődik, és ez a fejlődés, az első két említett esemény tükrében mindenképpen pozitív.
Martonyi szerint az EU-tagság első tíz éve Magyarország számára rosszul kezdődött, mert míg más országok gyarapodtak, addig hazánk rögtön túlzottdeficit-eljárás alá került, majd 2006-ban, az őszödi beszédet követően politikai válság bontakozott ki, amely a 2008 második felében kirobbanó pénzügyi válsággal párosulva - mint fogalmazott - katasztrofális hatásokkal járt. Ezzel szemben a 2010-ben hatalomra került kormánynak sikerült kikerülnie a túlzottdeficit-eljárásból, és beindítani a gazdasági növekedést - mondta a külügyminiszter.
A csatlakozás mérlegét Martonyi összességében pozitívnak értékelte, szerinte a magyarok többsége támogatja Európát, mert a gyakorlati tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy az újraegyesítéssel Európa erősebbé vált.
A kerekasztal-tanácskozáson az április 6-i országgyűlési választással megnyílt perspektívákról Jean-Dominique Giuliani, a Robert Schuman Alapítvány elnöke, Jean-Claude jobboldali ellenzéki képviselő, Novák Katalin, frankofón ügyekért felelős miniszteri biztos és Becsey Zsolt, a Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora beszélt.
Martonyi János szerda este a magyar nagykövetségen a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából odaítélt kitüntetéseket adott át. Pierre Delvolvé alkotmányjogász, aki az új alaptörvényről készített szakértői véleményével segítette a külügyminiszter munkáját a Velencei Bizottság irányában és Jean-Dominique Giuliani, a Robert Schuman Alapítvány elnöke a Magyar Érdemrend középkeresztjét, Bertrand Mathieu, a Francia Alkotmányjogászok Szövetségének elnöke pedig a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át.