- FIDESZ-MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG
Alakult: 1988. március 30-án Fiatal Demokraták Szövetsége néven. Az 1988. november 20-ai alakuló kongresszus után 1990. február 8-án jegyezték be pártként. 1995-ben a nevét Fidesz - Magyar Polgári Pártra, 2003-ban Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre változtatták. 1988-tól szóvivői testület, majd országos választmány irányította. A szervezet elnökei: Orbán Viktor (1993-2000), Kövér László (2000-2001), Pokorni Zoltán (2001-2002), Áder János (2002-2003 ügyvezető), 2003 óta ismét Orbán Viktor.
A Fidesz az 1990-es parlamenti választásokon 21 mandátummal ellenzékbe került, akárcsak 1994-ben, amikor 20 mandátumot kapott. Az 1998-as választásokon 148 megszerzett hellyel a legerősebb parlamenti tömörülés lett, Orbán Viktor pártelnök alakíthatott kormányt, koalícióban az FKGP-vel és az MDF-fel. A 2002. évi választásokon a Fidesz az MDF-fel állított közös listát, és 164 mandátummal a legnagyobb ellenzéki párt lett. 2006-ban a KDNP-vel indított közös listát, és 141 tagú frakciója ellenzékben maradt. A 2010-es választásokon a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többségre tett szert 263 képviselővel.
- KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT (KDNP)
Alakult: 1989. június 23. Első kongresszusát 1989. szeptember 30-án tartotta az újjászerveződő történelmi párt. Az 1990. évi parlamenti választásokon 21 mandátumot szerzett, és az MDF, valamint az FKGP oldalán szerepet vállalt Antall József kormányában. Az 1994. évi választásokon 22 képviselői helyet szerezve ellenzékbe szorult, majd a szervezeten belüli ellentétek, kizárások, kilépések következtében 1997-ben megszűnt a parlamenti frakciója. Az 1998-as választásokon nem jutott be a parlamentbe, a korábban kizártak, kilépettek többsége pedig a Fidesz soraiban politizált tovább. A KDNP 2002-ben szerveződött újjá, és 2006-ban a Fidesszel közös listán került vissza az Országgyűlésbe, ahol 23 tagú frakciót alakított. A 2010-es választások nyomán ismét a Fidesszel közös listán jutott be a törvényhozásba, és 36 tagú frakciót állított fel. Elnökök: Keresztes Sándor (1989-1990), Surján László (1990-1995), Giczy György (1995-2001), Varga László (2002-2003), 2003 óta Semjén Zsolt.
MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT, EGYÜTT - A KORSZAKVÁLTÓK PÁRTJA, DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ, PÁRBESZÉD MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT, MAGYAR LIBERÁLIS PÁRT választási szövetsége.
2013. október 22-én Mesterházy Attila MSZP-elnök és Bajnai Gordon az Együtt-PM szövetség vezetője választási megállapodást írt alá a két szervezet között, majd 2014 januárjában közös lista és jelölt állításában egyeztek meg a Demokratikus Koalícióval és a Magyar Liberális Párttal.
- MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT (MSZP)
Alakult: 1989. október 7-én az MSZMP XIV. kongresszusán az állampártból kivált reformerőkből. A párt elnökei: Nyers Rezső (1989-1990), Horn Gyula (1990-1998), Kovács László (1998-2004), Hiller István (2004-2007), Gyurcsány Ferenc (2007-2009), Lendvai Ildikó (2009-2010), 2010 óta Mesterházy Attila.
Az 1990. évi választásokon az MSZP 33 mandátumot szerzett, és ellenzékben politizált. Az 1994-es parlamenti választáson abszolút győzelmet aratott: 209 mandátumot ért el, és Horn Gyula pártelnök vezetésével MSZP-SZDSZ koalíciós kormány alakult. A párt az 1998-as választások után - 134 mandátummal - a legnagyobb ellenzéki erő lett a parlamentben. 2002-ben az MSZP 178 mandátumot szerzett, és ismét az SZDSZ-szel alakított koalíciós kormányt Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc vezetésével. A 2006-os parlamenti választáson a párt 190 mandátumhoz jutott, és újra MSZP-SZDSZ koalíciós kormány alakult Gyurcsány Ferenc vezetésével. A koalíció 2009 tavaszi felbomlása után az egypárti MSZP-kormányt Bajnai Gordon irányította. A 2010-es választásokon az MSZP 59 mandátumot kapott, és ellenzékbe szorult az Országgyűlésben.
- EGYÜTT - A KORSZAKVÁLTÓK PÁRTJA (EGYÜTT) - Alakult: 2013. március 8-án a 2012 októberében zászlót bontó Együtt 2014 választói mozgalomból, amelyet a Haza és Haladás Egyesület, az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért Egyesület (Milla) és a Magyar Szolidaritás Mozgalom hozott létre. Az Együtt 2014 szövetségre lépett az LMP-ből 2013 januárjában kiváltak által februárban megalakított Párbeszéd Magyarországért Párttal (PM), kettejük szövetségét 2013. június 28-án az Együtt - a Korszakváltók Pártja néven vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék. A pártot hattagú elnökség irányítja: Juhász Péter, Kónya Péter, Szigetvári Viktor, Bajnai Gordon, Jávor Benedek és Szabó Tímea.
- DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ (DK) - Alakult: 2011. november 6-án a Magyar Szocialista Pártból Gyurcsány Ferenc vezetésével távozó politikusok részvételével. Elnök: Gyurcsány Ferenc.
- PÁRBESZÉD MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT (PM) - Alakult: 2013. február 17-én az LMP-ből 2013. január 27-án kivált Párbeszéd Magyarországért Platformból. Társelnökök: Jávor Benedek, Szabó Tímea
- MAGYAR LIBERÁLIS PÁRT (MLP) - Alakult: 2013. április 27. Elnök: Fodor Gábor
JOBBIK MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM (JOBBIK) - Alakult: 2003. október 24-én az 1999-ben létrejött Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) tagjaiból. Elnök: Kovács Dávid (2003-2006), 2006 óta Vona Gábor.
A 2006. évi parlamenti választásokon a "MIÉP-Jobbik a Harmadik Út" nevű pártszövetség 2,20 százalékos eredményt ért el. A 2009-es európai parlamenti választásokon a Jobbik - már egyedül indulva - 14,77 százalékot kapott, és 3 képviselőt küldhetett az EP-be. A 2010-es országgyűlési választásokon a Jobbik 47 mandátumot szerzett.
LEHET MÁS A POLITIKA (LMP)
Alakult: 2008. A zöld mozgalmakhoz közel álló szervezet részben a Védegyletből vált ki, 2009. február 26-án alakult politikai párttá, és a következő évi parlamenti választásokon 16 mandátumot szerzett. 2013-ban pártszakadás következett be: január 27-án az LMP-ből kivált a Párbeszéd Magyarországért Platform 8 tagja. Az LMP társelnökei: Schiffer András és Szél Bernadett.