Mitől más a mostani választás?

Infostart
2014. április 4. 18:50
A rendszerváltás óta egyszer fordult elő, hogy a regnáló kormánytöbbség megnyerte az új választást, és hatalomban maradt. A Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint ha - miként azt a közvélemény-kutatások prognosztizálják - a jelenlegi kormánypártok maradnak hatalmon, gyors kormányalakításra lehet számítani. Lánczi Tamás az InfoRádióban hozzátette: a korábbi kormányváltások mind egyedi okokra vezethetők vissza.

Az elemző szerint, "a 2014-es választás annyiban mindenképpen egyedi lehet, hogy most egy kormánykoalíciónak úgy van meg az esélye a folytatásra - a felmérések alapján -, hogy jelentős felhatalmazással fordulhat rá egy második ciklusra."

A Magyar Progresszív Intézet elemzője úgy véli: a szavazók döntő többsége mindig valami ellen voksol, mindössze néhány százezren vannak, akik tíz-, húsz éve biztos pártpreferenciával rendelkeznek. Filippov Gábor szerint lassíthatja az új kormány megalakulását, ha sok bejelentés érkezik az új választási rendszer visszásságairól.

A szakértő szerint, a kormányváltások gyakoriságának elsődleges oka az - és ez nem csak Magyarországra jellemző -, hogy viszonylag csekély azoknak a választóknak a száma, akik szorosan kötődnek egy párthoz, a választásokat általában a protest szavazók szokták eldönteni. A választások után pedig a kormányok tevékenységét a "húzd meg - ereszd meg" politikája jellemezte, miközben a választópolgárok a jólét gyors növekedését várták a rendszerváltás után. Ezzel szemben válságról válságra lavírozott az ország. A megszorítások pedig megpecsételték egy-egy kormánynak a sorsát.

Az InfoRádiónak nyilatkozó alkotmányjogász szerint, májusban tarthatja alakuló ülését az új összetételű Országgyűlés, ezt követően azonban egy-két hónapig is eltarthat, míg az új kormány tagjai leteszik a hivatali esküt. Lővétei István megjegyezte: az új kormány megalakulásáig regnáló ügyvezető kormány jogköre csak minimálisan korlátozott. Hozzátette: az Alaptörvény arról rendelkezik, hogy akkor alakul meg a kabinet, ha a kormánytagok leteszik az esküt és így hivatalba lépnek.

Alapjaiban változik meg a magyar parlament a mai választásokat követően. Csaknem felére csökken a képviselők száma, a bizottságok a korábbinál jelentősebb szerephez jutnak, a részletes viták ezeken az üléseken zajlanak majd. 199 képviselő ül majd az új Országgyűlésben, egy delegált így átlagosan 50 ezer magyar állampolgárt képvisel. Arányát tekintve több lesz a közvetlenül megválasztott, egyéni képviselő - mondta az InfoRádióban Lővétei István alkotmányjogász.

Hanganyag: Seres Gerda, Herczeg Zsolt


KAPCSOLÓDÓ HANG:
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást