a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton, ahol Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével tartott lakossági fórumot.
A KDNP elnöki tisztségét is betöltő politikus a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kerekasztal-beszélgetése előtt megtartott sajtótájékoztatón elmondta, a kérelmezők közül mintegy 560 ezren tették már le az állampolgársági esküt.
Semjén Zsolt szerint nem valósultak meg azok a korábbi szakértői előrejelzések, amelyek szerint maximum 200-250 ezer honosítást tud befogadni az államigazgatási rendszer. Hangsúlyozta, a teljes jogú magyar állampolgárság teljes jogú uniós állampolgárságot is jelent, az állampolgárságtól ugyanakkor elválaszthatatlan a szavazati jog is.
Az 560 ezer állampolgárságot letett magyar közül több mint 195 ezren regisztráltak a magyar országgyűlési választásokon történő részvételre - folytatta Semjén Zsolt. Kifejtette, ez nagyon komoly szám, ha azt is megvizsgálják, hogy 115 ezer körül van a 18 év alatti, szavazati joggal nem rendelkező külhoni magyar. Emellett több mint 80 ezer olyan honosított ember van, aki már rendelkezik magyarországi lakhellyel, így ezért őket már nem kell regisztrálni.
Ez körülbelül 200 ezer ember, vagyis a fennmaradó nagyjából 350 ezer honosított többsége már regisztrált - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy a magyarság soha nem kért és nem követelt olyat, ami nem lenne általánosan elfogadott az Európai Unióban.
Kövér László a fórumon megtartott beszédében kiemelte, 2010-ben a polgári kormány olyan költségvetést vett át Bajnai Gordon kabinetjétől, amelyben az előre tervezett 4,6 százalékos államháztartási hiányhoz képest plusz 500 milliárd forintos lyuk volt. Brüsszel az államháztartási hiány csökkentésére kényszerítette a hivatalba lépő kormányt, amely két alternatíva között választhatott: vagy a folytatja az előző kabinet által megkezdett megszorító utat fizetés- és nyugdíjcsökkentéssel, a közszolgáltatások minőségének és az önkormányzatok támogatásának csökkentésével, vagy más megoldás után néz - emlékeztetett a házelnök.
A megszorítások útja katasztrófába vezetett volna, ezért döntött a Fidesz-kormány - az egyesek által csak unortodox gazdaságpolitikának nevezett - "gazdasági szabadságharcról", ami bankszféra megadóztatását és a különadók bevezetését is magában foglalta - mondta Kövér László.
A fórumon Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatója elmondta, a friss közvélemény-kutatások szerint a teljes népességben a Fidesz 40 százalékos támogatottságot tudhat magáénak, a baloldali összefogás 19, míg a Jobbik 12 százalékon áll.
A rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének visszaállítás ígérte kormányra kerülésük esetén Mesterházy Attila szerdai békéscsabai fórumán. Az MSZP elnöke, "a kormányváltó erők" miniszterelnök-jelöltje közlése szerint a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjat a rászorultság és az igazságosság figyelembevételével alkalmaznák. Vannak olyan szakmák és élethelyzetek, amikor van létjogosultsága az ilyen típusú kedvezménynek, ezért a szakszervezetekkel egyeztetve "újra bevezetjük" - tette hozzá az ellenzéki politikus 250-300 érdeklődő előtt.
Elmondta azt is, hogy nem tervezik a nők negyven év szolgálati viszony utáni nyugdíjlehetőségének megszüntetését, sőt, annak könnyítésén gondolkodnak, például az iskolában eltöltött éveket is beszámolnák a negyven évbe. A jelenlegi lehetőséggel kevesen tudnak élni a szigorú feltételek és "a kivett jogosultsági évek" következtében - fűzte hozzá a politikus.
A baloldali miniszterelnök-jelölt bírálta a kormány rezsicsökkentő politikáját, mondván, az a legszegényebbeknek nyújtja a legkisebb támogatást, aki pedig fával tüzel, semmilyen kedvezményben nem részesül. A jelenlegi birtokpolitika szerinte új földbirtokos osztály építését szolgálja és azoktól a családoktól veszik el a földet, akik ebből élnek.
Mesterházy Attila azt ígérte, kormányra kerülésük esetén felülvizsgálnak minden állami földbérleti ügyet, megszüntetik a trafik-koncessziót, újra liberalizálják a dohányértékesítési piacot, megszüntetik a stadionépítési programokat, a felszabaduló forrásokat pedig átcsoportosítják.
A politikus blöffnek nevezte a Fidesz választási programját, szerinte az csupán a rezsiharcról szól, amit "rezsitisztek" irányítanak. Matolcsy György gazdaság- és jegybanki politikáját említve azt mondta: a módszert tanítani fogják, hogy soha senki ne alkalmazza, mert országokat lehet vele tönkre tenni.
Az egészségügyben a várólisták csökkentését, az oktatás területén a felsőoktatási tandíj eltörlését ígérte Mesterházy Attila, aki nemzeti sorstragédiának nevezte a fiatalok külföldre vándorlátását. Számuk mintegy ötszázezerre tehető - fűzte hozzá. A baloldali összefogás őket hazavárja - mondta a miniszterelnök-jelölt, aki bírálta a foglalkoztatást, mert az szerinte alig változott a négy évvel korábbihoz képest, a statisztikát a közfoglalkoztatottak és a külföldön bejelentett dolgozók létszáma korrigálja felfelé.
Az MSZP elnökét mintegy félszáz demonstráló fogadta a békéscsabai fórumnak helyet adó Phaedra Rendezvényközpont előtt.
Nem lép vissza, hanem a parlamentbe való belépésre készül a Magyarországi Cigány Párt (MCP) - így reagált Horváth Aladár, a párt listavezetője szerdán az MTI-nek az MSZP roma tagozatának felszólítására, hozzátéve: visszautasítják az MSZP "pártjuk lejáratását célzó" kampányát. Az MSZP Országos Központja által szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményben az MSZP roma tagozata arra kérte a kisebbségi listára regisztrált 19 ezer cigány állampolgárt, hogy kérjék törlésüket a listáról, a Magyarországi Cigány Pártot pedig arra szólították fel, hogy lépjen vissza.
Az MSZP roma tagozata ezzel együtt felszólította az MCP-t, adjon magyarázatot azokra a kérdésekre és gyanúkra, miszerint az irodájukban több "biznisz párttal" együtt az állampolgárok ajánlásait kicserélték, másolták, és sokszorosították. A közlemény szerint "a Magyarországi Cigány Párt vezetése belekeveredett egy választási csalás feljelentésébe. Ezért felszólítják az MCP-t, hogy léptesse vissza egyéni képviselő-jelöltjeit, "csökkentve ezzel a magyar cigányságnak okozott kárt" - fűzték hozzá.
Horváth Aladár kijelentette, az MCP jelöltjei tisztességes úton szerezték meg a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat. Hozzátette: az MSZP roma tagozata az elmúlt hetekben folyamatosan támadta őket. A listavezető úgy véli ez az egész történet a lejáratásukról szól, - mint fogalmazott - egy "jól megkonstruált lejárató kampány áldozatai". Az ügy a rendőrség"asztalán van", a hatóság majd eldönti, hogy történt-e visszaélés - mondta Horváth Aladár.
Kiemelte továbbá: azután vádolták meg őket csalással, hogy kiderült, pártjuk a negyedik legtöbb szavazatszámláló biztost állította, 97 embert jelöltek a szavazatszámláló bizottságokba. Látszik, hogy tömegbázisuk van, s esélyesek arra, hogy bekerüljenek a parlamentbe. A cigányságnak joga van az önálló politikai képviseletre - emelte ki Horváth Aladár, hozzátéve: már csak azért is, mert eddig sem a jobb-, sem a baloldalon nem volt tisztességes képviseletük.
Az MCP listavezetője arra is kitért: azokkal szemben, akik valótlant állítanak róluk és a párt jó hírnevét rontják, megfontolják, hogy rágalmazás miatt pert indítsanak.A kormányzó erők, illetve a Fidesz-KDNP tagjai, támogatói olyan Magyarországban hisznek, amely a jobb- és a baloldalt egyaránt szolgálja, ahol az érdem alapján lehet előrejutni, ezzel szemben a baloldalnak nincs ilyen "álma" - mondta Navracsics Tibor szerda este Budakeszin, egy lakossági fórumon. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a helyi művelődési központban, mintegy 150 érdeklődő előtt tartott beszédében úgy fogalmazott: a baloldalt Orbán Viktor gyűlölete fogja össze, de a gyűlöletre nem lehet politikát alapozni. A baloldali összefogás csak a hatalomban tud gondolkodni - jegyezte meg a fideszes politikus.
Navracsics Tibor azt javasolta a hallgatóságnak, képzeljenek el egy hatalmas munkahelyet, ahol az ott dolgozók között kisebb-nagyobb konfliktusok feszülnek ugyan, de azokat félretéve (s később kötetlenül megbeszélve) össze tudnak fogni a közös ügy érdekében. Ugyanilyen "munkahely" az ország egésze, amelynek erőssé tételéhez - függetlenül attól, hogy benne jobb- és baloldali érzelmű emberek élnek - kért felhatalmazást a választóktól 2010-ben az Orbán-kormány, s ugyanezt kéri most is - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Szerinte a jelenlegi kabinetnek most is ugyanaz a feladata, mint négy éve volt, az egész nemzetet szeretné jobb helyzetbe hozni a munka, az otthon és a család hármasának jegyében.
Kiemelte, hogy a kabinet 2010 óta számtalan intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítésére: lehetővé tette például a végtörlesztést, amellyel 150 ezren éltek, bevezette az árfolyamgátat, amelyet eddig csaknem 200 ezren vettek igénybe. "Még mindig ott áll egy több százezres devizahiteles tömeg", rajtuk ezután kell segíteni - utalt a jövő feladataira Navracsics Tibor.
A politikus a családok szerepét hangsúlyozva kifejtette: adópolitikai "balesetnek" tekinti, hogy a baloldali kormányok nyolc éves regnálásuk alatt nem tették lehetővé a gyermekek utáni adókedvezmény igénybevételét, erre csak 2010 után az Orbán-kabinetnek terjedt ki a figyelme. Ugyanúgy, mint arra, hogy a rezsicsökkentés révén könnyítsen a háztartások terhein.
"Ezeket az ügyeket tiszta szívvel támogathatják a baloldali szavazók is" - vélekedett a miniszterelnök-helyettes. Ez most nem a pártok harca, most a jövőt kell megalapozni - fogalmazott Navracsics Tibor, aki e törekvésükhöz kérte a jelenlévők és minden választó segítségét.
A fórumon a mintegy 14 ezer lakosú Budakeszi polgármestere, Csutoráné Győri Ottília (Fidesz-KDNP) a mostani kormányzati ciklusban járásközponttá vált településen az elmúlt négy évben megvalósult fejlesztésekről beszélt. Mint mondta, csaknem 5 milliárd forintnyi projekt gazdagította a várost, s ehhez mindössze 455 millió forintnyi önerővel kellett hozzájárulniuk. Csenger-Zalán Zsolt, a térség Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselőjelöltje az ország 2010-ben megörökölt helyzetéről, illetve az azóta tett kormányzati erőfeszítésekről szólt.
A Lehet Más a Politika (LMP) nem kér "az egymással látszatharcot vívó álbaloldali és fideszes elit versengéséből", az a célja, hogy megpróbáljon új irányt szabni Magyarországnak az áprilisi parlamenti választás után - mondta az LMP társelnöke szerdán Pécsett, sajtótájékoztatón. Schiffer András hangsúlyozta: az álbaloldali és fideszes elit azon verseng, hogyan lehet kiszolgáltatni külföldi befektetőknek az olcsó, képzetlen hazai munkaerőt, miként lehet rabszolgasorba taszítani a munkavállalókat.
A politikus szerint ezt bizonyítja, hogy Orbán Viktor azzal házalt Szaúd-Arábiában, hogy Magyarországon meglepően olcsó a munkaerő, a munka törvénykönyve kevéssé védi a munkavállalókat, valamint az is, hogy a kormányfő által vezetett üzleti delegációnak tagja volt Kóka János, az SZDSZ volt elnöke, aki azt a Cellum nevű céget képviseli, amelyben tulajdonrésze van Gyurcsány Ferencnek. Schiffer András azt mondta: Kóka János diplomata-útlevelét Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár intézte és Martonyi János külügyminiszter engedélyezte.
"Azzal kell szembesülnünk, hogy Gyurcsány Ferencnek ma Orbán Viktor a kijáróembere, és ha valakinek voltak kétségei azzal kapcsolatban, miért nem történt meg az elszámoltatás 2010 után, ma megkapta a csattanós választ" - fogalmazott. Hozzátette: ez fel kell, hogy nyissa a szemét mindenkinek, aki 2010-ben a Fideszre szavazott. A politikus azt mondta: az LMP Megújuló Magyarország elnevezésű programja a helyi gazdaság beindításával esélyt adna az ország "belföldi tőkeképző képességének" erősítésére. "Szakítani kívánunk az álbaloldal és a Fidesz által összehozott felzárkózási zsákutcával, nem bízunk abban, hogy a külföldi tőke és a hazai oligarchák önmagukban képesek munkahelyeket teremteni" - hangoztatta.
Róna Péter közgazdász, az LMP programtanácsának elnöke azt mondta: zsákutcába került az a rendszerváltáskor formálódott nagy remény, hogy Magyarország felzárkózik a fejlett országokhoz, "ma már mindannyian tudjuk, hogy leszakadás van". "Mára a távolság köztünk és a nyugat-európai országok között nagyobb lett, mint ami huszonöt évvel ezelőtt volt, ezen idő alatt a magyar nemzetgazdaság 21,7 százalékkal maradt el a világgazdaság növekedésétől" - jegyezte meg. Hozzáfűzte: honfitársaink tízezrei élnek az utcán, legalább egymillióan éheznek, három millióan nyomorban élnek, s több ember hagyta el az országot az elmúlt négy évben, mint 1956-ban.
Balog Zoltán szerint az eddigi áldozatvállalás után most jön az aratás ideje. Az emberi erőforrások minisztere ezt szerdán Nagyatádon mondta egy lakossági fórum előtt az MTI-nek. "Azt látom, hogy az emberek bizakodók, a konjunktúraindex - (...) ami azt jelenti, hogy mennyire bíznak az emberek a jövőben - (...) húsz éve nem volt ilyen magas az országban" - jelentette ki, hozzátéve: azt tapasztalja, nagy a reménykedés abban, hogy a folytatás most meghozza a gyümölcsét. Azt javaslom mindenkinek, hogy támogassa a folytonosságot, mert "most jön az aratás ideje" - fogalmazott a miniszter. Mint mondta, bízik abban, hogy a következő négy évben egy olyan nagy, európai uniós fejlesztési időszak indul el, "ahol már egy sokkal jobb (...), igazságosabb rendszerben fogjuk elosztani mindazt a támogatást, amit a mi pénzünkből és Brüsszelből kapunk".
Úgy vélekedett, hogy ez nagyon komoly gazdaságfejlesztést, egyúttal munkahelyteremtést jelent, hiszen "Magyarországnak a legnagyobb kérdése a munka, a munkahely". A foglalkoztatottság "ígéretünk szerint nagyban növekedett" - mondta Balog Zoltán, megjegyezve: a miniszterelnök most már csöndesebben azt szokta mondogatni, hogy addig nem nyugszik, amíg ki nem mondhatja azt, hogy Magyarországon, aki munkaképes, az valamilyen munkát tud végezni, és nem szorul segélyre.
Balog Zoltán a barcsi központú választókerületben a Fidesz-KDNP jelöltjeként induló Szászfalvi Lászlóról szólva azt mondta: eddig is jól képviselte ezt a térséget, maximálisan kihasználta a lehetőséget, hogy ennek a térségnek segítsen, "úgyhogy szerintem a jövőben is a legjobban fogja tudni képviselni Somogyország ezen vidékének az ügyeit".
Szászfalvi László az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy "történelmi lehetőség előtt állunk", hiszen az elmúlt hét évtized során nem adatott meg egy polgári nemzeti kormánynak sem az, hogy egymást követő két ciklusban kormányozzon.
A politikus szerint ez az egyik tétje a választásnak, a másik pedig az, hogy ki vezeti az országot az új kormány felállása után: Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc. "Ezért nagyon fontos, hogy április 6-án minél többen menjünk el és támogassuk azt, hogy Orbán Viktor tovább tudja folytatni az eddig megkezdett politikáját és munkáját" - hangsúlyozta Szászfalvi László.A megkérdezettek többsége nem tart szükségesnek egy Orbán Viktor miniszterelnök és Mesterházy Attila, a baloldali összefogás pártjainak miniszterelnök-jelöltje közötti vitát - közölte legújabb felmérése eredményét a Századvég Alapítvány szerdán az MTI-vel. Közleményük szerint a megkérdezettek 77 százaléka Orbán Viktor és a kormányoldal győzelmét valószínűsíti a jövő vasárnapi parlamenti választáson. A Mesterházy Attila vezette lista győzelmét a válaszadók mindössze 8 százaléka várja. Ez a Századvég szerint azt is jelenti, hogy "a baloldali választók jelentős része is vereségre készül".
A jelenlegi politikai helyzetben a kutatásban részt vevő választók 58 százaléka feleslegesnek ítélte a politikai vitát Orbán Viktor és Mesterházy Attila között. A megkérdezettek 30 százaléka tartaná szükségesnek a vita megtartását, 12 százalékuk nem tudott dönteni a kérdésben - írta a Századvég.
A közvélemény-kutatás március 21. és 24. között, ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt telefonos megkérdezésével készült. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna - olvasható a közleményben.