Nem került szóba az orosz részvétel felfüggesztése a paksi erőmű bővítésében a Moszkvával szembeni esetleges uniós gazdasági szankcióknál. Erről a magyar kormányfő beszélt a brüsszeli csúcstalálkozón. Orbán Viktor azt mondta: a kormány már az ukrajnai válság kirobbanásakor felmérte, milyen következményei lennének a hazai iparra nézve egy Oroszországgal szembeni szankciónak vagy a kereskedelem befagyasztásának. A kétnapos uniós találkozón 33-ra bővítették a vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott orosz, illetve oroszbarát ukrán tisztségviselők listáját. Ezenkívül a tagállamok vezetői megbízták az Európai Bizottságot: vizsgálja meg, hogy a gazdaság mely területein vezethetők be szankciók Moszkvával szemben, ha a konfliktust nem sikerül békés eszközökkel rendezni.
Aláírták az unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás politikai részét a brüsszeli csúcstalálkozón. Az egyezség a jelenlegi ukrán vezetés egyértelmű elismerése. A teljes dokumentum aláírását tavaly novemberben tervezték, ám azt Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta, majd Oroszországhoz fordult pénzügyi támogatásért. Ez váltotta ki az ukrajnai kormányzat elleni tüntetéseket, amelyek Viktor Janukovics bukásához vezettek.
A visegrádi országok és az Európai Unió további közös fellépését szorgalmazta Moszkva ellen a magyar és a lengyel köztársasági elnök Budapesten. Áder János a visegrádi országok korábbi állásfoglalását idézve hangsúlyozta: az Oroszország által végrehajtott katonai műveletek nemcsak a nemzetközi jogot sértik, hanem veszélyes helyzetet teremtenek Európában. Bronislaw Komorowski szerint erőteljes szankciókra van szükség Moszkva ellen.
Tovább csökkentené energiafüggőségét az Európai Unió, elsősorban Oroszországtól. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a brüsszeli csúcstalálkozó után megismételte: ha semmi sem változik, Európa 2035-ben energiaellátásának 80 százalékát lesz kénytelen importból fedezni, az energiafüggőség pedig az energiaárakra, a versenyképességre és a külpolitikára is hatással van.
A belügyminiszter szerint Magyarországon biztos kezekbe kerül az Európai Rendőr-akadémia, ami várhatóan szeptembertől működik Budapesten. Pintér Sándor a rendőr-akadémiáról szóló rendezvény előtt azt mondta: korábban nem valósult meg az a terv, hogy az akadémia központja Budapestre kerüljön, de amikor a brit kormány felmondta a szerződést, újra megnyílt erre a lehetőség.
Az igazságügyi államtitkár szerint szigorítani kell az elterjedt bűncselekménytípusok büntetési tételeit, és meg kell erősíteni a rendőrséget. Rétvári Bence elmondta: a kormány szigorúbb büntetőpolitikája hatására 2010 óta 15 ezerről 18 ezerre nőtt a fogvatartottak száma, a bűncselekményeké viszont 430 ezerről 360 ezerre csökkent.
A firenzei Uffizi Képtár gyűjteményének magyar önarcképeiből rendezett kiállítással nyílt meg a 34. Budapesti Tavaszi Fesztivál. Az április 6-ig tartó seregszemlén 58 helyszínen 172 programot kínálnak a klasszikus, kortárs és könnyűzene, valamint a tánc-, a színház- és a képzőművészet területén.
Az előző évinél 10 százalékkal több, legalább 111 ezer gyermek jut napi egyszeri meleg ételhez a nyári időszakban. A szociális és családügyi államtitkárság tájékoztatása szerint az idén 2 milliárd 640 millió forintot fordít a kormány a nyári gyermekétkeztetésre, ami 240 millióval haladja meg a tavalyi összeget.
A hazai erdők 35 ezer embernek adnak munkát, ezért ökológiai és társadalmi szerepük mellett fontos a gazdasági szerepük is - jelentette ki az agrárigazgatásért felelős államtitkár. Kardeván Endre az erdők nemzetközi napja alkalmából tartott ünnepségen elmondta: Magyarország több mint 20 százalékát borítja erdő, amely a telepítéseknek köszönhetően 2010 óta 12 500 hektárral nőtt.
Nem találtak külsérelmi nyomot a csütörtökön meghalt Welsz Tamáson az igazságügyi orvos szakértők jelenlétében elvégzett boncolás során - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. Kovács Viktória elmondta: a Simon-üggyel összefüggésbe hozott vállalkozó maga jelentkezett a rendőrségnél, és együttműködött a rendőrökkel, akik semmilyen kényszerítő eszközt, így bilincset sem alkalmaztak vele szemben. Hozzátette: a rendőrök azt sem észlelték, hogy a később elhunyt férfi bármilyen idegen anyagot, élelmiszert, gyógyszert vett volna magához.
Elutasította Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató fellebbezését a zágrábi megyei bíróság. A magyar olajcég vezetője ténybeli tévedésekre és eljárásjogi hibákra hivatkozva támadta meg az előzetes letartóztatását elrendelő határozatot. Hernádi Zsoltot azzal gyanúsítják a horvát hatóságok, hogy megvesztegette Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt, hogy a Molhoz kerüljenek az INA horvát olaj- és gázipari vállalat irányítási jogai. A magyar cégvezető és a Mol is tagadja a vádat