, ahol Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel és Mráz Ágoston politológussal részt vett a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) országjáró kerekasztal-beszélgetésén.
A rendezvény előtt tartott sajtótájékoztatón a Fidesz frakcióvezetője jelezte: "két olyan terület van, ahol a következő egy-két esztendőben az új magyar kormánynak szembe kell néznie Brüsszel támadásával, és valószínűleg kötelezettségszegési eljárással is, amitől nem kell megijedni".
Az egyik ilyen a földkérdés, a másik pedig a rezsicsökkentés kérdése lesz - tette hozzá Rogán Antal, aki úgy vélekedett: "ha a magyar polgárok azt akarják, hogy Magyarországnak olyan kormánya legyen, amelyik mind földügyben, mind a rezsicsökkentés ügyben képes állni a sarat Brüsszellel szemben, akkor (...) a Fidesz-KDNP jelöltjeire és listájára kell szavazniuk".
Az április 6-án hosszú távra eldől, az ország merre halad tovább, ezért sokkal nagyobb mindannyiunk felelőssége, mint egy egyszerű választáson - jelentette ki Bajnai Gordon, az Együtt-PM Szövetség vezetője szerdán Szegeden.
Az ellenzéki összefogás létrejöttével a választás leegyszerűsödött: a szavazóknak a "mostani rezsim" maradása vagy távozása mellett kell állást foglalniuk - mondta az egykori kormányfő a Tisza szálló nagytermében több mint négyszáz fős, zömében az idősebb korosztályhoz tartozó hallgatósága előtt.
A politikus szerint az elmúlt négy év kormányzásának szimbóluma Paks, mert jelképezi mindazt a hazugságot, mellyel az Orbán-kormány építi az uralmát. A Moszkvában kötött megállapodással Orbán Viktor kapitulált a rezsiharcban, az államadósság elleni küzdelemben és az általa meghirdetett szabadságharcban is - tette hozzá.
Bajnai Gordon hangsúlyozta, a következő huszonegy évben, amíg az orosz államkölcsön fut, minden magyar családnak, minden esztendőben 100 ezer forinttal több adót kell fizetnie, hogy törleszteni tudjuk Paks árát.
A paksi alku nem az ország, hanem Orbán Viktor és a körülötte "szovjet utódállami mintára szerveződő hatalmi klán" érdeke - mondta az Együtt-PM Szövetség vezetője.
Az ellenzéki összefogás békés, nyugodt, európai irányba vezetné az országot, ehhez azonban ki kell tolatni abból a zsákutcából ahova az elmúlt négy évben jutottunk - közölte az egykori miniszterelnök.
A politikus a következő kormány legfontosabb teendői között a jogbiztonság és kiszámíthatóság helyreállítása mellett a munkahelyteremtést, az oktatás rendbetételét, a szolidaritás visszaállítását és a gyermekéhezés megszüntetését nevezte.
A fórumon Bajnai Gordon mellett felszólalt Botka László szegedi polgármester, az MSZP országos választmányi elnöke és bemutatkoztak az Összefogás Csongrád megyei jelöltje is: a szegedi központú körzetekben induló Szabó Sándor és Némethné Bátyai Edina, valamint Komáromi Zoltán, aki a szentesi és Varga Péter, aki a hódmezővásárhelyi központú választókörzetben küzd meg a mandátumért.
Kiugróan, 9 százalékponttal nőtt a kormánypártok támogatottsága a teles népességen belül januárról februárra a Tárki közvélemény-kutatása szerint. A cég szerdai közleménye megállapítja, hogy a Fidesz-KDNP-t januárban a teljes népesség 29 százaléka, februárban 38 százaléka támogatta.
"Az adatfelvételt a korábbiaktól eltérően a közelgő választások miatt a szavazási helyzetet szimuláló módszerrel végeztük. További változás, hogy a baloldali ellenzéki pártokat most először nem pártonként, hanem az Összefogás közös listájaként kérdeztük. Mindemellett a részvételi hajlandóság természetes fokozódása is hozzájárulhat az előző hónapokétól némiképp különböző eredményekhez, amely minden pártot érint" - tudatták.
Januárban külön, pártonként kérdeztek rá az MSZP, az Együtt 2014 - PM és a Demokratikus Koalíció támogatottságára, a három párt összesített eredménye 21 százalék volt. Februárban már az Összefogás támogatottságát mérték, amely szintén 21 százalékot tett ki.
A pártválasztók körében a három párt népszerűsége januárban 35 százalékos, februárban viszont 27 százalékos volt.
A kutatás szerint a Jobbik támogatottsága nőtt: a teljes népesség 8 százaléka szavazott volna januárban a pártra, míg februárban 15 százalék, a pártválasztók körében pedig 14 százalékról 19 százalékra emelkedett az arányuk. Az LMP-szavazók aránya is nőtt: a teljes népességen belül 1 százalékról 4 százalékra, a pártválasztók körében pedig 2 százalékról 6 százalékra.
A hagyományos pártpreferencia-kérdéseken túl egyéb, politikával kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból az derül ki, hogy a lakosságban közel azonos arányban vannak azok, akik kormányváltást szeretnének (40 százalék), mint azok, akik azt akarják, hogy a jelenlegi kormány maradjon (39 százalék).
Az iskolai osztályzáshoz hasonló ötfokú skálán elégtelen és 2-es osztályzatot a megkérdezettek 39 százaléka adott az Orbán-kabinetnek, 31 százalékuk közepest, 4-es és 5-ös, azaz elégedettséget jelentő osztályzatot pedig 26 százalék - írták.
"Orbán Viktort sokkal inkább tartják (38 százalék) a legalkalmasabb miniszterelnök-jelöltnek, mint Mesterházy Attilát (14 százalék)." A Fidesz-KDNP-nek kedvező politikai hangulat tehát kevésbé a kormányzattal való elégedettséggel, mint inkább az ellenzékkel való elégedetlenséggel függ össze - vélték a Tárki kutatói.Magyarországon első alkalommal jelent meg a választási szabályozás összefoglaló magyarázata, kommentárja. A kötetet Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője és Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke is méltatta szerdán a budapesti bemutatón.
Pálffy Ilona, az NVI elnöke a kötetről szólva kiemelte: úgy látja, nagy szükség van a választójogi szabályok kommentárjára a választási igazgatás minden területén, az önkormányzatoknál, az egyéni választókerületekben, a választási irodákban és bizottságokban, valamint a bíróságokon. A kötetet hasznosan tudja forgatni mindenki, aki a választással foglalkozik - mondta.
Patyi András, az NVB elnöke arról beszélt, hogy tapasztalatai szerint a választási igazgatási munka egyszerre nehéz és vonzó, hiszen rövid idő alatt kell meghozni és megszövegezni a határozatokat, állásfoglalásokat, úgy, hogy a bírósági felülvizsgálat során is megállják a helyüket. Méltatta, hogy a kötetben a gyakorlatra, a jogszabályok értelmezésére fektették a hangsúlyt a szerzők, ezzel nyújtva segítséget a jogalkalmazóknak.
Megjegyezte: a kötet szerzői nehéz időben fogtak a munkához, a törvények változása okán ugyanis nem állt rendelkezésükre bírói gyakorlat. Ezért át kellett szűrniük a korábbi jogszabályokra alapított eseti döntéseket, és így kellett figyelembe venniük azokat az új szabályok alkalmazásakor.
Kukorelli István volt alkotmánybíró, az NVB jogelődjének, az Országos Választási Bizottságnak egykori elnöke a kötetet méltatva kiemelte: a választójogi kommentár mindenekelőtt a jogalkalmazók széles, 100-150 ezres táborához szól.
Rendkívül fontos, hogy a jogalkalmazás jogállami módon történjen. Az alkotmányos demokrácia legitimációjának feltétele, hogy törvényes legyen a választás, ehhez nyújt segítséget a kötet - mondta.
Cserny Ákos, a kötet szerkesztője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatási karának dékánja utalt arra, hogy a választási szervek döntő többségében nem jogvégzettek ülnek, a jogi szabályok értelmezése nem mindennapjaik része, a kötet pedig fogódzót nyújt nekik az elkövetkező választási eljárási időszakban.
Havonta több mint egymillió forintot kap a fideszes többségű kecskeméti önkormányzattól a Civil Összefogás Fórum (CÖF) egyik vezetője, Mészáros László - jelentette ki Király József, a szocialisták Bács-Kiskun megyei elnöke szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
A politikus álcivil szervezetnek nevezte a CÖF-öt, és azt mondta: Mészáros László, aki a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület vezetésében is részt vállal, hét éve vesz föl pénzt a kecskeméti önkormányzattól, és ezalatt - a kiadó vezetőjeként - "fideszes reklámújsággá silányította a nagy hagyományú Kecskeméti Lapokat".
Az MSZP megyei elnöke hozzátette: Mészáros László emellett szakértőként is számláz az önkormányzatnak.
Kérdésre közölte, nem állítja, hogy törvénytelenség történt, de szükségesnek tartja megvizsgálni a Mészáros Lászlóval kötött szerződéseket, hogy volt-e teljesítés. Emellett - folytatta - erkölcsi szempontból aggályos a magát civilnek nevező Mészáros László önkormányzati megbízása.
Szanyi Tibor, a szocialisták európai parlamenti listavezetője bolsevik üdvhadseregnek nevezte a CÖF-öt, vezetőit pedig egykori kommunistáknak. Széles Gáborról azt mondta, "a pártállami időkből harácsolta össze" induló vagyonát, Bencsik Andrást a kommunista sajtó egykori üdvöskéjeként jellemezte, Bayer Zsoltról pedig azt mondta: "kommunista firkászként lopta be magát a nemzet szívébe".
Az MSZP elnökségi tagja arra szólította fel a Békemeneteket is szervező CÖF-öt, számoljon el, miből futja több százmillió forintos kampányokra, kik a támogatói. Szerinte valószínűsíthető, hogy a CÖF-nek nemcsak Kecskeméten, hanem más fideszes önkormányzatoknál is vannak a jövedelmüket közvagyonból merítő "bújtatott komisszárjai".Több mint száz zalai település mintegy egymilliárd forint állami támogatáshoz juthat. Azok, amelyek adósság nélkül gazdálkodtak, ezért nem vettek részt az adósságkonszolidációban - mondta el a Zala Megyei Közgyűlés elnöke Zalaegerszegen tartott szerdai sajtótájékoztatóján.
Manninger Jenő (Fidesz-KDNP) közölte: a pályázaton elnyerhető állami támogatás azért is fontos, mert Zala aprófalvas megye, és ezek az eddig jól gazdálkodó kistelepülések is többletforrásokhoz juthatnak. A pénzt például utak, járdák rendbetételére, vízrendezésre, önkormányzati ingatlanok felújítására kaphatják meg az önkormányzatok, amelyek egyenként másfél millió és 181 millió forint közötti összeghez juthatnak hozzá.
A közgyűlési elnök jelezte: a települések a lakosságszámuktól függően nyerhetnek el támogatást a Belügyminisztérium pályázati keretéből, és az elnyerhető összegnél a hasonló nagyságú települések adósságátvállalásának mértéket veszik figyelembe. A száznál kevesebb lakosú települések másfélmillió, a három- és ötezer közöttiek 112 millió, míg a tízezer fölöttiek 200 millió forintra pályázhatnak.
Példaként említette, hogy Kemendollár, Búcsúszentlászló és Pakod tíz-tízmillió forintot nyerhet el, Zalaszentgrót 181 millió forintot kaphat.
Az érintett településeknek március 7-éig kell benyújtaniuk a pályázatukat, amelyekben indokolniuk kell fejlesztési elképzeléseiket. Ez azonban még csak az első pályázati keret, a későbbiekben további források is elérhetővé válnak a jól gazdálkodó települések számára - tette hozzá Manninger Jenő.
Újabb tények igazolják, hogy tartós növekedési pályán van a magyar gazdaság - kommentálta Puskás Imre, a parlament költségvetési bizottságának fideszes alelnöke szerdán az Európai Bizottság legfrissebb gazdasági előrejelzését és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) foglalkoztatási adatait.
A brüsszeli bizottság kedden közzétett prognózisában az idén és jövőre is 2,1 százalékos magyar GDP-növekedést jósolt, a KSH szerdai jelentése szerint pedig tovább nőtt a foglalkoztatottság, és 9 százalék alá csökkent a munkanélküliség Magyarországon.
Puskás Imre budapesti sajtótájékoztatóján az adatokról azt mondta, hogy az Európai Bizottság növekedési számai most már egybeesnek a magyar kormányéval, a foglalkoztatási mutatók pedig "sok-sok évre visszatekintve a legkedvezőbbek", sőt az európai uniós átlagnál is jobbak. A 2010-es kormányváltást követő négy évben sokkal több ember talált munkalehetőséget, mint a Gyurcsány-korszakban - hangsúlyozta.
A gazdasági növekedéssel kapcsolatban a Fidesz országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az abban jelentős szerepet játszó exportbővülés mellett a fogyasztás növekedése is egyre komolyabban járul hozzá a GDP emelkedéséhez. Ez azt jelenti, hogy az embereknek több marad a zsebükben, többet költhetnek, ellentétben a 2010 előtti időszakkal - értékelte.
A kormánypárti politikus kiemelte az államadósság csökkenését is, hiszen így egyre kevesebbet kell adósságszolgálatra költeni, ennek nyomán pedig egyre több plusz forrás jut a költségvetésből egészségügyre, oktatásra és szociális ellátásra.
Puskás Imre megemlítette, hogy az alacsony infláció is segíti az embereket.
Ezek alapján az áprilisi parlamenti választás tétje az, hogy Magyarország meg tudja-e védeni az elmúlt négy évben elért eredményeket, vagy visszazuhan a Gyurcsány-korszakba, amikor megduplázódott a munkanélküliség, nőtt az államadósság, csökkentek a jövedelmek, és amelynek visszatérésével ismét jelentősen emelkednének az emberek terhei, a rezsicsökkentés pedig megszűnne - összegezte szavait a költségvetési bizottság alelnöke.
Az LMP-frakcióban politizáló Ertsey Katalin szerint Magyarországon a bal- és a jobboldali pártok "nőellenes nagykoalíciót" hoztak létre, mert még a legoptimistább becslések szerint is legfeljebb húsz, de valószínűbb, hogy csak 12 nő lesz a választás után felálló parlamentben.
Ertsey Katalin szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az LMP listáján viszont 33 százalékos a nők aránya.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz EP-képviselője, Pelczné Gál Ildikó az Indexnek elárulta, a Fidesz tudatosan döntött úgy, hogy tíz százalék alatt akarják tartani a női parlamenti képviselőik arányát. Hozzátette, hogy a baloldali összefogás listáján is csak a bejutó helyek 12 százalékát kapták nők.
Hangsúlyozta, hogy az LMP listáján az egyenletes elosztásra is ügyeltek, minden két férfi jelöltet egy női követ.
Ertsey Katalin kiemelte, hogy az ellenzéki párt az elmúlt négy évben is küzdött a nőkért. Példaként említette, hogy elkezdték kifizetni a 2012-es családinapközi-pályázatok után járó összegeket, amit az LMP korábban többször is követelt. Szintén a Lehet Más a Politika nevéhez kötötte, hogy Magyarország csatlakozik a nők elleni erőszak visszaszorításáról szóló isztambuli egyezményhez.
Ugyancsak saját eredményüknek nevezte, hogy miniszteri biztost neveztek ki a nők munkaerő-piaci helyzetének javításának érdekében. Szalai Piroska viszont alkalmatlan erre a feladatra, ezért le kell váltani - fűzte hozzá.
Jelezte, az LMP tervezi, hogy kellő felhatalmazás esetén visszaadja a családi napköziknek a normatív támogatást. Ertsey Katalin azt is mondta, hogy a bal- és a jobboldal is részmunkaidőbe akarja "visszaszorítani" a kisgyermeket nevelő nőket, ami hozzájárul a női szegénység növekedéséhez és a gyerekszám csökkenéséhez, az LMP viszont a teljes munkaidőben történő rugalmas foglalkoztatási formák kiterjesztését javasolja.