A Heti Válasz Aszódi Attilával, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének vezetőjével és az atomellenes Lányi Andrással, az ELTE Társadalomtudományi Karának docensével készített páros interjút a paksi bővítésről. Lányi András szerint az atomenergia drága, ráadásul a villamosenergia-igény sem növekszik. Aszódi Attila szerint ugyanakkor a paksi bővítés szerződése elég hosszú távú ahhoz, hogy ne nyomja fel jelentősen az áram árát. A szakértő szerint így olcsóbb maradhat, mint a gáztüzelésű erőművek, sőt, akár a megújuló energiaforrásoknál is. Lányi András szerint a hosszútávúság hátránya, hogy hosszú távú elkötelezettséget jelent az atomenergia mellett, és nincs lehetőség váltani, mert - bár igény lenne rá - pénz nem jut. A vita részleteit és azt, hogy a két fél miben értet egyet egymással Paks kapcsán, a Heti Válaszban olvashatják.
A Figyelő az Országos Nyugdíjfolyósítóval közösen készített nyugdíjtérképéből kiderül: a legrosszabb helyzetben lévő budapesti kerületben is nagyobb nyugdíjat fizetnek, mint bármelyik megyében. A lap szerint az arányok sokáig maradhatnak így, információik szerint ugyanis akkor sem változna a nyugdíjszerzés jelenlegi módja, ha a baloldal nyerne a választásokon. Az összeállításból kiderül: míg a biztosítók szerint a magyar nyugdíjrendszer néhány évtized múlva összeroppanhat, és a most aktív dolgozókat az öngondoskodásra ösztönzik, addig a kormány nem látja tragikusnak a helyzetet. 2022-től egységesen 65 év lesz a nyugdíjkorhatár, azt nem is emelik már tovább. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a nyugdíjrendszer stabilizálása megtörtént a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések eltörlésével, az inflációkövető emelés pedig hosszútávon képes biztosítani a nyugdíjak értékének megőrzését - derül ki a Figyelő összeállításából.
Hanganyag: Domanits András