A testület elnökévé Földváryné Kiss Réka történész-néprajzkutatót, tagjává Ötvös István és Soós Viktor Attila történészeket választották. Megbízatásuk kilenc évre szól.
Földváryné Kiss Réka kinevezését 258 képviselő támogatta, ketten nemmel szavaztak, ketten érvénytelenül. A Jobbik-frakció már korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban, az eredmény bejelentésekor a képviselőcsoport tagjait azt skandálták: "Éljen a párt!"
Ötvös István és Soós Viktor Attila 259 támogató szavazatot kapott, egy képviselő nemmel voksolt, két szavazat érvénytelen volt.
Az öttagú bizottság fennmaradó két tagját az igazságügy-miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevezhette meg. Pálinkás József MTA-elnök Bank Barbara történészt, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Máthé Áron történész-szociológust delegálta.
Hétfőn mindannyian esküt tettek a parlament plenáris ülésén.
Földváryné Kiss Réka az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett néprajz és történelem szakon. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Kutatási területe az egyháztörténet és az 1956-os forradalmat követő megtorlások története.
Ötvös István egyetemi docens, tanszékvezető a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenkortörténeti tanszékén, Soós Viktor Attila a Külügyminisztérium dokumentációs főosztályának helyettese vezetője, korábban a Magyar Országos Levéltárban dolgozott.
Máthé Áron részt vett a Terror Háza Múzeum létrehozásában és 2012-ig az intézmény működtetésében. Azóta a Századvég Alapítvány kutatója. Bank Barbara az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozásáról az alaptörvény rendelkezik, a parlament pedig tavaly decemberben döntött róla. A testület felállításáról már 2012 tavaszán tárgyalt a Fidesz és a KDNP frakciója, arra kérve a kormányt, hogy május 15-éig dolgozza ki a szükséges szabályokat.
A bizottság független, önálló költségvetési szerv, büdzséje nem csökkenthető, és munkájának eredményéről átfogó jelentést tesz közzé. A kommunizmus bűneinek feltárása érdekében önállóan és az Országgyűlés kérésére is tehet megállapításokat, előterjeszthet jogalkotási javaslatokat.
A tagoknak jogi vagy társadalomtudományi végzettséget írtak elő, és kikötés volt az is, hogy egyikük sem születhetett 1972. február 14. előtt, vagyis nem lehetett 18 évesnél idősebb a titkosszolgálatok 1990-es átszervezésekor. Kilencéves megbízatásuk egyszer megújítható.
A bizottság tagjai - tudományos, oktatói és más szellemi tevékenységen kívül - keresőtevékenységet nem folytathatnak. Az elnök államtitkári, a tagok helyettes államtitkári díjazásban részesülnek.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladata együttműködni az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében. Hatásköre kiterjed a hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő személyes adatainak közzétételére, amihez az érintettek írásbeli megjegyzést fűzhetnek. A bizottságnak a kutatásai alapján büntetőjogilag felelősnek tartott emberekkel szemben büntetőeljárást kell kezdeményeznie a legfőbb ügyésznél.
A bizottság tényállításai bíróságon nem támadhatók, és tagjai sem lesznek felelősségre vonhatók az általuk közölt tény vagy ténymagyarázat, -értékelés miatt. A mentesség nem vonatkozik a büntetőjogi felelősségre.
A testület munkáját egy hivatal segíti, amelynél nem dolgozhatnak olyanok, akik 1990 februárja előtt titkosszolgálati tevékenységet folytattak, a rendszerváltás előtt állami vezetők voltak. Kizárták a lehetséges munkavállalók köréből az állampárt egykori tagjait is, kivéve azokat, akiknek a tagsága kilépéssel vagy kizárással szűnt meg. Nem dolgozhatnak a hivatalban egykori munkásőrök és KISZ-tisztségviselők sem.