Egész emberlétünk és a teremtett mindenség határain túlra tekintünk karácsonykor, megvalljuk a személyes és bennünket szerető Istent, akinek mindent köszönhetünk, s akire rábízhatjuk az előző év terhét, a következő év örömeit, aggodalmait - mondta Erdő Péter bíboros az MTI-nek adott karácsonyi interjújában.
Erdő Péter rámutatott: Isten emberré lett, Jézus pedig - aki túl van az időn és a téren - valódi helyen és valódi időben született meg, ezért mondja az egyház titoknak, misztériumnak a megtestesülését. "Ha Isten annyira szeretett bennünket, hogy szolidaritást vállalt velünk, megszületett Betlehemben hajléktalan gyermekként, akkor nekünk, embereknek is ilyen szeretettel kell fordulni egymás felé" - állapította meg.
A bíboros megjegyezte: "ha észrevesszük a Krisztus-arcot a másik emberben, akkor nem lehetünk közömbösek, oda kell fordulnunk hozzá", éppen ezért konkrét találkozások szükségesek, amelyek "megnyitják az embereket a remény felé", ráébresztik őket arra, hogy érdemes élni, mert az élet több, mint a jelen pillanat.
Kiemelte, a karitász nemzetközi kapcsolatai révén hatékonyan célba tudja juttatni a rászorulóknak szánt segélyeket, Magyarországon pedig az országos és az egyházmegyei szervezeteken túl működnek plébániai karitászcsoportok is. Az idei árvíz idején az országos karitász nemcsak az árvízvédelemben vett részt, hanem több száz házat is újjáépített.
Az egyházmegyei karitászok rendszeres képzéseket tartanak az önkénteseknek, gyűjtéseket szerveznek és tartós élelmiszereket, ruházatot osztanak, gondos környezettanulmány után pedig esetenként fizetésképtelenné vált családokon is segítenek, ezenkívül pedig az adományok egyenletes egyházmegyei elosztásáról is gondoskodnak. Becslések szerint 5-10 ezer önkéntes karitász-munkatárs dolgozik a plébániákon, segítségükkel 70-80 ezer ember kapja meg a támogatásokat; "fontos az, hogy az igehirdető szavunk és a segítő kezünk egyformán messze elérjen" - fogalmazott.
Erdő Péter szólt arról, hogy XVI. Benedek pápa lemondása "nyilvánvalóan meglepte az egész világegyházat", annak ellenére, hogy "lemondásakor maga is jelezte: idős korában nehezen viseli már a hivatalával járó terheket". Ahogyan kivívta Boldog II. János Pál pápa az egész világ tiszteletét azzal, hogy az utolsó pillanatig "szinte a média nyilvánossága előtt élte, szenvedte és tanította végig életét", úgy XVI. Benedek pápa a maga alázatosságával és őszinteségével szintén tiszteletet érdemel - hangsúlyozta.
Rámutatott: Ferenc pápa szívesen fordul rövid üzeneteivel az emberekhez, mégpedig nem csak az internet világában. A mai kor embere ugyanis nehezen összpontosítja figyelmét hosszú szövegekre, "sokaknak az erőteljes és egyszerű impulzusokra van szükségük". A hitnek vannak ilyen jelképei, egyszerű, üzenetei is, amelyek "nem tartalmazzák a hit egész gazdagságát, de ablakot nyitnak egy világ felé", amelynek a vonzását megérezhetik az emberek - tette hozzá.
Megemlítette: a jövő évi rendkívüli szinódus a családokat érintő kihívásokról tárgyal az evangelizáció összefüggésében. Az erre vonatkozó kérdéseket megküldték a püspöki konferenciáknak, de ennek nem az volt a célja, hogy "világméretű közvélemény-kutatást tartsunk", mert "a hitünk alapkérdéseiről nem a közvélemény döntéseit várjuk", mivel azt "legértékesebb örökségünkként kaptuk". Ugyanakkor nélkülözhetetlen a párbeszéd a hívők egész közösségével és a körülöttünk élő világgal.
Beszámolt arról, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében ez ügyben összehívták a papi szenátust, a pasztorális tanácsot, valamint az espereseket, illetve a papi továbbképzés összes résztvevőjét. A főpásztor találkozott számos plébániai közösséggel és mozgalommal is. A plébániák is hozzászóltak a kérdésekhez. Országos szinten összegyűjtötték a pasztorális statisztikákat és a népmozgásról szóló adatokat. Így a két ünnep között a püspöki kar összeállítja a válaszokat, amelyeket január elején elküldenek Rómába, ahol februárban világszintű szintézist állítanak össze, s ennek alapján tavasszal megszületik az a munkaokmány, amelyet ugyancsak elküldenek a világ összes püspöki karának. Erre szöveges indítványokat írhatnak a püspökök, ezeket nyár végén összesítik Rómában, s ez lesz a szinódus tárgyalási alapja.Bölcskei Gusztáv: karácsony üzenete a legszegényebbeknek és a leggazdagabbaknak is szól
Karácsony egyetemes üzenete a legszegényebbeknek és a leggazdagabbaknak egyaránt szól, és másik dimenziót hoz a hétköznapokba - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek adott karácsonyi interjúban.
Ez azt jelenti, hogy találhatnak benne kapaszkodót, reménységet, az élet elfogadását és igenlését hordozó hírt az evangéliumra nyitottak, ami ugyanakkor nem mindenkit egyforma módon szólít meg, hanem kinek-kinek az élethelyzetéhez is igazodik. Az egyháznak az örömhír közvetítése során meg kell találnia a megfelelő utakat a társadalom különböző rétegeihez, így a mélyszegénységben élőkhöz is - hangsúlyozta a református püspök.
Felidézte: a karácsony kétezer éve szomorú embereket érintett meg, mivel menekültek, hajléktalanok, valamint tisztázatlan családi körülmények közé érkezett Jézus. Ezt példázza a református egyház tavaly karácsonyra készített, nagy sikert, egyúttal némi vitát kiváltott rövidfilmje, a Fiú!, amely a modern kor viszonyaira ültetve mutatja be a Megváltó születésének történetét. Azt azonban a kritikusok is elismerték, hogy sikerült ezzel az alkotással megszólítani olyanokat is, akik egyébként addig nem mentek volna el egy református istentiszteletre - tette hozzá.
Kiemelte: az embereket nemcsak a gyülekezeteken, hanem más eszközökkel, egyebek mellett a református nevelőszülői hálózaton keresztül is meg lehet szólítani, utóbbi keretében "nehéz sorsú gyermekeket vesznek körül szeretettel" az erre vállalkozó családok. Ugyanígy a tanoda programokkal, ahol a cigány fiatalok fejlesztő nevelése folyik, vagy azon programokkal, amelyekkel családoknak mindennapi életvezetési tanácsokat adnak, szintén meg lehet mutatni az evangélium üzenetét, ahogy egy nagy svájci segélyszervezet megállapodás alapján támogatja a jövőben az egyház cigánymissziós tevékenységét - mutatott rá.
Bölcskei Gusztáv úgy fogalmazott: a templomban nincsenek bérelt helyek, mert ott "egymás mellé ültet le bennünket Isten", az ünnepnek pedig éppen az a funkciója, hogy leüljenek az emberek egymás mellé, hogy a "lelki karbantartásuk megtörténjen". Az ünnep tempójára tudatosan rá kell hangolódni, karácsony előtt ezt segíti elő az egy hónapig tartó adventi várakozás, készülődés, amit nem lehet megspórolni, mert különben a karácsony nem tölti be funkcióját - hívta fel a figyelmet.
Karácsonnyal Isten elhozza a lecsendesedés idejét, és Jézussal "megadja az élet jelét, hiszen felsír egy gyermek, ami azt jelenti, hogy van folytatás, van reménység", és ha ezt az ember átéli, akkor a szegénységet sem abban a dimenzióban látja, mint azelőtt.
Ezt kell megtapasztalniuk a társadalom minden rétegéből származó embereknek, fiataloknak, időseknek, szegényeknek, gazdagoknak ahhoz, hogy "ne legyünk szomorú ország", ugyanis egy közelmúltban megjelent ENSZ-statisztikából az derül ki, hogy Magyarország a "negyedik legszomorúbb állama az egész világnak", és olyan országok előzik meg, amelyek lényegesen szegényebbek. Ebből az következik, hogy a rosszabb sorban élők szemlélhetik úgy is a világot és a jövőjüket, hogy abban több reménységet látnak, mint azok, akiknek mindenről csak a baj meg a gondok jutnak az eszükbe - magyarázta.
Gáncs Péter: karácsony a befogadás ünnepe
Karácsony a befogadás ünnepe, amit jól példáz, hogy az újszülött Jézusnak és családjának szállást adtak Betlehemben egy vendégfogadóban, még ha annak nem is a legelegánsabb részében - mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az MTI-nek adott karácsonyi interjújában.
Kiemelte: az egyháznak befogadóvá kell válnia az idegennek és a kitaszítottak számára is. A befogadás gesztusát támasztja alá az a tény, hogy létezik az a néphagyományokon alapuló szokás, miszerint karácsonykor eggyel több terítéket tesznek az asztalra, hogy ha valaki arra jár, részesülhessen a szeretet közösségéből - jegyezte meg.
Gáncs Péter szólt arról: a befogadást jelképezi, hogy a jászolnál helye van a szegény, kirekesztett pásztoroknak éppúgy, mint a távolról jött, pogány csillagjósoknak. Karácsony arról is szól, hogy egymás felé fordulnak a család tagjai, amire nagy szükség van, mert évközben kevesebbet érintkeznek.
Az evangélikus elnök-püspök rámutatott: Isten "alulról jött el az emberekhez", amikor Jézus egy szegény, hajléktalan kisgyermek képében jelent meg a történelemben, az pedig, hogy a jószágok között kapott helyet, "a teremtett világgal való szolidaritás nagyon szép szimbóluma".
Annak a véleményének adott hangot, hogy a világ mára eljutott egy olyan pontra, ami után már nem a fogyasztás további növekedésére van szüksége. Példaként hozta fel erre, hogy karácsonykor sok pénzért rengeteg élelmet vesznek - sokszor túlzott mértékben - maguknak az emberek, majd az ünnepek elmúltával legalább ugyanennyit költenek arra, hogy a felesleges kilóiktól megszabaduljanak. Megemlítette, hogy a Miatyánkban a mindennapi kenyérért imádkoznak a hívek, de ezzel ellentétben áll a mai gyakorlat, amikor már jóval ezen felüli javakért hajszolják magukat az emberek.
Az egyház felelőssége, hogy azoknak, akik egzisztenciálisan mélyre kerültek, segítsen, de ne csak élelem juttatásával, hanem jó szóval is, mert a kettő együtt jelenti az igazi szolidaritást. Ugyanakkor a hajléktalanoknak, munkanélkülieknek fel kell arra is hívni a figyelmét, hogy az Atya mindenkire gondot visel, s egyúttal azt is szeretné, ha mindenki saját maga tudná előállítani a szükségleteinek elegendő javakat, ugyanis emberi méltósága csak így állítható helyre. Az egyik legsürgősebb feladat hazánkban a munkához való jog biztosítása - jegyezte meg.
Gáncs Péter megállapította: az "Ige testté lett" kifejezés örök karácsonyi evangélium, ami azt jelenti, hogy "együtt van az isteni és az emberi", Isten pedig ezáltal mindenkihez eljött. Azt is tudatosítani kell a rászorultakban, hogy nem csak a fizikai, hanem a lelki szükségletek kielégítése is fontos, ezért amikor az egyház karácsony előtt ételt oszt, különösen vigyáz arra, hogy a jó falat mellé jó szót is kapjanak az emberek.
Beszélt arról is: a karácsony előtti időszakban nagyon fontos az emberek "lelassulása" annak érdekében, hogy ráhangolódjanak az ünnep meghittségére, igazi tartalmára. Isten nem hajszolni, hanem vezetni, kísérni akarja az embert az ő útján.