A képviselők 252 igen szavazattal, 84 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jövő évi büdzséről szóló javaslatát. Támogató voksot csak a kormánypárti honatyák adtak le és két független képviselő, Pősze Lajos és Balogh József.
A parlament a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alap egyenlegét is nulla szaldóval tervezte. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi és kiadási főösszegét így egyaránt 2 964 milliárd 608 millió forintban állapította meg, míg az Egészségbiztosítási Alap esetében ugyanezen főösszegek 1 884 milliárd 177,5 millió forintot tesznek ki.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat parlamentnek történő beterjesztésekor arról szólt, hogy a kormány a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot 2 százalék körüli növekedéssel, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal, és 2,4 százalékos inflációval számolva állította össze.
A kormány a rezsicsökkentés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, kiemelve, nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint az idén, az esetleg kieső bevételeket pedig jelentős tartalék fedezi a büdzsé.
A nemzetgazdasági miniszter a benyújtáskor arról is beszélt, hogy a kabinet a háztartások fogyasztásának 1,9 százalékos bővülésével és 2 százalékos reálkereset-emelkedéssel számolt a 2014-es költségvetés tervezésekor.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a zárószavazás előtt elmondott felszólalásában az idei gazdasági fordulatra hivatkozva reálisnak nevezte a kormány növekedési prognózisát, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős kockázatok rejlenek a hiánycél tartásában. Kiemelte: a jövő évi költségvetéssel összességében javulhat a gazdasági környezet, valamint az ország megítélése, ami javíthatja a befektetési hajlandóságot.
Ezt követően Veres János szocialista országgyűlési képviselő kért szót ügyrendben. A volt pénzügyminiszter hétfőn is elmondott aggályait ismételte meg, miszerint a végkielégítéseket terhelő különadó mértékének csökkentése a jövő évi költségvetés elfogadása után változtathat a büdzsé bevételi előirányzatain.
Szerinte törvénytelen állapotot idéz elő az, hogy úgy fogadják el a költségvetést, hogy ezt nem veszik figyelembe. Kovács Árpád válaszában hangsúlyozta, a KT megvizsgálta az ellenzéki politikus észrevételét és úgy látja, a szóban forgó összeg érdemben nem érinti a költségvetést.
A parlament döntése értelmében a jövő évben esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 2,4 százalékos fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
A költségvetési törvény alapján a kormány 2014-ben együttesen 100 milliárd forint értékben vállalhat új egyedi állami kezességet és állami garanciát. A számvevőszéki és költségvetési bizottság javaslatára hétfőn úgy módosították a költségvetési javaslatot, hogy abban átvezessék az önkormányzatoktól történő adósságátvállalás hatásait.
Az államadósság-mutató mértéke 2014 végén várhatóan 76,9 százalék lesz, ami csökkenés a 2013 végén várható 77,4 százalékhoz képest. A parlament 296,9 forint/euró, 240,6 forint/svájci frank és 225,0 forint/amerikai dollár árfolyammal kalkulálva számította ki a 2014 végi adósságot.
A jövő évi büdzsébe 269,4 milliárd forint pénzügyi tranzakciós illetéket terveztek be, távközlési adóként 57 milliárd forinttal számoltak.
Az Országgyűlés november 26-án fogadta el a költségvetés főösszegeit, a képviselők azóta csak a fejezeteken belüli átcsoportosításokról dönthettek. A parlament ezek egyikeként huszonhat stadion fejlesztésére különített el, összesen 12 milliárd forintot a Nemzeti Stadionfejlesztési Program részeként.
A Fidesz szerint a jövő évi költségvetés a rezsicsökkentés és a családtámogatás költségvetése.
Puskás Imre, a Fidesz politikusa keddi sajtótájékoztatóján a 2014-es költségvetés elfogadása után azt mondta, jövőre érvényesülnek azok a rezsicsökkentő lépések, amelyekről idén döntöttek. Megemlítette a közműszolgáltatások, de a pénzügyi rezsicsökkentés lépéseit is, így az ingyenes készpénzfelvételt, vagy az árfolyamrögzítés kiszélesítését.
Emellett a politikus hangsúlyozta, hogy a családok számára nagyobb mozgásteret, további lehetőségeket biztosítanak azzal, hogy a személyi jövedelemadóból a gyermekek után járó kedvezmény rendszerét kibővítik.
Bajnai Gordon szerint a jövő évi költségvetés választási büdzsé, amely először "osztogat, de majd fosztogat". Közel 3,5 százalékos hiány várható, ennyit tervez a kormány a korábbi vállalásokkal szemben - jelentette ki az Együtt-PM szövetség vezetője, a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány alapítója a jövő évi költségvetésről tartott sajtótájékoztatóján.
Hozzátette: a jövő évi költségvetés "tisztességtelen", mert egy olyan növekedésre alapoz, ami ki fog pukkadni, és ennek a kipukkadt lufinak mindenki meg fogja fizetni az árát. A kormány a költségvetéssel most csak a választási túlélésre játszik, hosszú távra feladták az adósságcsökkentést és két év múlva fél százalék körüli tartós növekedési pálya lesz - véli az Együtt-PM szövetség vezetője.
Bajnai szerint a 2014-es költségvetés nyertesei a futballklubok és a stadionépítő cégek lesznek, valamint azok a vállalkozások, amelyek állami pénzből akarnak megvásárolni cégeket. A stadionépítésekre kiszórt tételeket, az állami tulajdonba vett cégek veszteségeit azonban az adófizetőknek kell majd állniuk - tette hozzá.
Az Együtt-PM vezetője elmondta: lehet, hogy az állampolgárok kapnak egy vonzó fizetésemelést, vagy az alacsony infláció kedvező lesz számukra, de jövőre a második félévben elveszik tőlük azt a többletet, amit az első évben megkaptak. Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy az irreális növekedési várakozások miatt tarthatatlan bevételekkel számol a kormány, és középtávon a kormány programjának vesztesei lesznek a munkavállalók.
Bajnai szerint a legfontosabb Magyarországnak, hogy gazdasági növekedés legyen. Kifejtette, ha megnyerik a választásokat, akkor olyan négyéves programot fognak indítani, ami visszahozná a munkahely növekedést. A 2014-es költségvetésben vannak felesleges tételek, azaz megtakarítási potenciál - mondta
Az Együtt-PM vezetője felhívta a figyelmet, hogy a rezsicsökkentés a mostani formájában nem fenntartható, és mivel az állami tulajdonú energetikai cégek veszteséget fognak termelni, csak "rezsiadó" kivetésével lehet majd fedezni a veszteségeket. Alternatív javaslatuk egy önrész nélküli lakásszigetelési program, így 30 százalékkal csökkennének a lakossági fűtési költségek - mondta.
Szintén fontosnak nevezte a jövedelmek megemelését, amelyet egy igazságosabb adórendszer bevezetésével érnének el. A minimálbér és az átlagbérből élők szintje közötti csoport esetében adójóváírásra lenne lehetőség, ezt a legjobban kereső állampolgárok 8-10 százalékának szolidaritási adójából finanszíroznák. Ugyanakkor kijelentette, hogy nem fogja engedni "a költségvetési egyensúlyt felborítani".
Az Együtt-PM vezetője a költségvetéssel kapcsolatban idézett számokat a Költségvetési Felelősség Intézet által készített kutatásokra alapozta. A sajtótájékoztatón szintén részt vett Romhányi Balázs, az intézet vezetője, aki elmondta, hogy a költségvetés november 30-ai adatai alapján a növekedés ideiglenesen két százalékra gyorsul, de pár éven belül 0,5 százalékra fog lassulni.
Romhányi hangsúlyozta, hogy több kockázati tényező is van a 2014-es büdzsé esetében. A külpiaci feltételek romlását, a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának esetleges sikertelenségét, a költségvetési szervek felhalmozott határidőn túli tartozását, valamint az Államadósság Kezelő Központ által az államadósság finanszírozására használt egyes megoldásokat említette.