Gaskó István kiemelte, hogy az 1988-ban létrejött Liga aktív részese volt a rendszerváltásnak és az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásainak. Elmondta: a Ligának a 25 év alatt megtett úton kell továbbhaladnia, és el kell érni, hogy több tízezer új belépő erősítse meg a szakszervezeti mozgalmat.
Felidézte, hogy a Liga, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet, a Humanitás, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete - felismerve az országos szintű képviselet szükségességét - alapította meg 1988 decemberében a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligáját. Ez egy rendkívül fontos esemény volt a társadalom demokratizálódása és a munka világa, illetve a gazdaság demokratizálódása irányába, az újonnan megalakult konföderációba tömörült szakszervezetek elkötelezett hívei voltak a rendszerváltásnak.
Az első erőpróba a Liga számára az 1989-ben előtérbe kerülő sztrájktörvény előkészítése volt, majd 1990 őszén a taxis blokádban kicsúcsosodó konfliktus megoldásában is részt vett a szervezet. Gaskó István szerint a konföderáció történetének kiemelkedő eseménye volt a 2007-es "TB mentési" akciósorozat is, amikor az egészségbiztosítást magánosítása ellen lépett fel, de tiltakozott például 2006-ban a kormány konvergencia intézkedései között szereplő megszorítások ellen, és 2011-ben az új munka törvénykönyve "jogokat és jövedelmeket csorbító passzusainak" törvénybe iktatása ellen is.
Elmondta, már csak kevesen vitatják, hogy közel száz tagszervezetével a Liga a munka világa egyik leghatékonyabb, integrációs képességgel rendelkező érdekképviseleti szervezete, amelynek tagszervezetei a gazdaság szinte valamennyi ágazatában jelen vannak, sok helyen a teljes ágazatot lefedik.
Tarlós István, Budapest főpolgármestere kiemelte: a 80 tagszervezetből álló Liga sikeresen dolgozik a szakszervezetek megítélésének javításán, a munkavállalók jövedelmi helyzetének jobbításán, a törvények finomításán, és ma már önálló közéleti szereplő, amely sokat tesz a versenyképesség növeléséért.
A főpolgármester szerint sok közös feladat van az érdekvédelemben, a hátrányos megkülönböztetések visszaszorításában, valamint a foglalkoztatás növelésében egyaránt, és fontos a munkavédelem, a munkavégzés körülményeinek javítása is.
Tarlós István kitért arra, hogy Budapesten a foglalkoztatottakhoz mérten is kiemelkedően magas a közszolgálatot, rendészeti, vagy más hasonló feladatokat ellátó munkavállalók aránya, és a főváros önkormányzata az elmúlt évek során is nagy megbecsüléssel tekintett rájuk, hiszen neki is köszönhető a biztonságosabb és élhetőbb város megteremtése. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzat kiszámítható partnere marad az érdekképviseleteknek.
Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke azt mondta: az érdekképviseletek közös célkitűzésének kell lennie, hogy a fizikai munka becsülete helyreálljon, mert sok helyen átrendeződött a munka szerkezete és a társadalom nem azokat becsülte meg, akik a termelő munkát végezték. Kifejtette: egy demokráciában mindig szükség van érdekképviseletre, mert fel kell hívni a figyelmet a rossz döntésekre, amit a Liga következetesen meg is tett.
Az ügyvezető elnök szerint a munkaadóknak is érdeke, hogy növeljék a szakszervezeti tagok számát, és hogy a kkv-knál is induljon meg a tagszervezés. Demján Sándor úgy vélte, mindenkinek ismernie kell a jogait, a vállalkozóknak be kell tartaniuk a törvényeket, a versenyszférában pedig olyan feltételeket kell teremteni, hogy a vállalkozások jövedelmezően tudjanak működni.
Sharan Burrow, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) főtitkára üzenetben gratulált az évfordulóhoz, hangsúlyozva, hogy a Liga aktív részese volt a rendszerváltás folyamatának és Magyarország uniós csatlakozásának is.
Józef Niemiec, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkár-helyettese is kiemelte, hogy a Liga fontos szerepet töltött be Magyarország átalakulásában, és a szakszervezeteknek a válság időszakában is fontos szerepük van.
Pataky Péter, a december 6-án az Autonómok, a SZEF és az MSZOSZ egyesülésével megalakult Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke kiemelte: az átalakuló magyar szakszervezeti mozgalom meg fogja tartani a pluralitást, de a túlzottan szétdarabolt szerkezet helyett hatékonyabb szervezetrendszer jön majd létre.
Ehhez nem egymás ellenségeinek kell lenni, hanem mindannyian a változás motorjának - mondta, hozzátéve: nem egymástól kell tagokat elvenni, hanem egymást erősítve kell elérni, hogy minél többen bízzanak újra a szakszervezetekben, s hogy egy pályakezdő számára természetes legyen belépni a szakszervezetbe.