Éger István szerint ugyan az idén voltak törekvések arra, hogy javuljon az egészségügy helyzete, azonban ezek nem tudták érdemben megváltoztatni a magyar gyógyítási szakma évtizedek óta hátrányos pozícióját. A kamara elnöke elmondta, a béremelések mértéke, illetve az alapellátásba juttatott anyagi források nem voltak képesek helyrehozni a generációváltás hiányát, az elöregedést és a nagymértékű elvándorlást. Ezeknek a jelenségeknek a sürgős orvoslása nélkül az egészségügy "hadrafoghatósága" erősen megkérdőjelezhető - tette hozzá.
Éger István úgy látja, a legveszélyeztetettebb ágazat az alapellátás, ahol a legnagyobb betegforgalom zajlik. Mint mondta: itt dolgoznak a legidősebb orvosok. "Sajnos nincs hét, hogy ne kapnánk hírt olyan elhalálozó kollégáról, akit idős korában, a betegágy mellől, vagy a rendelő asztala mellől visz el a mentő, egyenesen a munkából hal meg"-fogalmazott a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
Éger István arról is beszélt: a sürgősségi ellátásban is komoly szakemberhiány mutatkozik, de a hiányszakmák felsorolásához több tíz orvosi területet kellene megemlíteni. "Tehát lassan nincs olyan terület, ahol ne szembesülnénk súlyos szakemberhiánnyal és az ebből fakadó túlterheltséggel, ami már a betegbiztonság rovására megy" - hangsúlyozta.
A kormánynak törvényben garantált, több évre előre kiszámítható életpályamodell biztosításával kellene orvosolnia a problémát, ahogy más területeken - a közalkalmazottaknál és a pedagógusoknál - ez már elkezdődött - mutatott rá a kamarai elnök. Szerinte olyan jövedelmi viszonyokat kell teremteni, hogy a magyar lehetőségekhez képest garantált legyen egy tisztességes egzisztencia. Ez még mindig csak töredéke lenne az átlagos európai orvosi fizetéseknek.
Sokkal olcsóbban lehet itthon tartani a doktort, mint az eltávozott orvost utána visszacsábítani Magyarországra" - vélekedett a Magyar Orvosi Kamara elnöke.