A napokban a brit sajtó kormányhoz közeli forrásokra hivatkozva számolt be arról, hogy David Cameron miniszterelnök az EU-tagállamokból érkezők szociális juttatásainak szigorítását készül bejelenteni. Londonban elsősorban a román és bolgár munkavállalók rohamától tartanak, de jelenleg is igen sok külföldi, többek között magyar dolgozik a szigetországban.

Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár ezzel kapcsolatban közölte: nem lát okot a korlátozásra.

"Nagyon egyértelmű szabályok vannak jelenleg is a támogatásokat illetően. Az előírások pedig már most is egyértelművé teszik, hogy akik a támogatásokkal visszaélnek, azok ilyenben ne részesüljenek. Ezért szerintünk olyan nagyon új helyzet nincsen e téren" - fejtette ki az államtitkár.

Elmondta, hogy az Európai Bizottság vállalta: készít e témában egy tanulmányt. Az elemzést decemberben vitatják meg a belügyminiszterek.
Győri Enikő tudomása szerint a tanulmány azt fogja kimondani, hogy közel sem az uniós országokból érkező bevándorlók jelentik a legtöbb problémát, hanem az unió határain kívülről érkezőkkel kapcsolatos a legtöbb visszaélés.

"Én értem, hogy Nagy-Britanniában ez most egy politikai slágertéma, de abban bízom, hogy semmiféle jogalkotási kezdeményezés nem lesz. Hiszen a bizottság, amelynek e kérdésben egyértelmű kompetenciája van, nem lát okot az eddigi szabályok megváltoztatására" - hangsúlyozta Győri Enikő.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a brit kormánynak komoly következményeket kell mérlegelnie.

"London csak olyan szabályokat hozhat, amelyek összhangban vannak a közös uniós szabályokkal. Abban bízom, hogy a brit kormány ezek tiszteletben tartásával fog eljárni" - jelezte az államtitkár. Hozzátette: ha nem így tesz, akkor az Európai Bizottság eljár, és az ügy akár a bíróságon is végződhet.
Győri Enikő arról is szót ejtett, hogy Magyarország a következetesen képviselt álláspontja miatt tudott végül jobb helyzetbe kerülni a következő hétéves uniós keretköltségvetés alakulása során. Az államtitkár szerint jól jár Magyarország a 2020-ig tartó EU-büdzsével.

"Egy magyar állampolgár eddig összesen 660 ezer forintnyi uniós támogatáshoz jutott a hét éves költségvetés idején, ez az egy főre jutó támogatás most felemelkedik 712 ezer forintra. Ez a második legjobb egy főre jutó pozíció a tagállamok közül" - hangsúlyozta Győri Enikő. Hozzátette: ha emellett az összes uniós támogatást is vizsgáljuk, valamint azt, hogy a nemzeti jövedelemnek ez mekkora aránya, akkor mindhárom mutatót tekintve benne vagyunk az első három között.

Nincs még egy ilyen tagállam - mutatott rá Győri Enikő.

Az uniós ügyekért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a 2013-ig, illetve a 2020-ig tartó hétéves keretköltségvetés sok szempontból sem könnyen összevethető. Egyrészt több tagország lett, másrészt pedig az összköltségvetés kisebb a korábbinál.
"Az viszont összevethető, hogy honnan indultunk a bizottság javaslattal és hova jutottunk. Ha azt tekintjük, hogy a kohéziós forrásokból mennyi pénz érkezik be hét év alatt az országba, azt gondolom, minden fejlesztési célunkat ebből az összegből tisztességesen meg tudjuk valósítani" - hangsúlyozta az államtitkár.

Győri Enikő arról is beszélt, hogy a magyar kormány elvi álláspontjából nem engedett.

"Micsoda dolog az, ha nem a legszegényebbek felzárkóztatására fordítjuk a pénzt! Miután a húsz legszegényebb európai uniós régióból négy Magyarországon van, nehéz azt mondani, hogy a mi részesedésünk csökkenjen. Az egy nonszensz lett volna" - fogalmazott Győri Enikő.

Az államtitkár megjegyezte, hogy a kohéziós támogatás mellett a magyar gazdák is komoly összegekhez juthatnak 2020-ig.

Az Aréna teljes műsorát meghallgathatja, ha ide kattint.