A bíróság hat év fogházra ítélte négy ember halálát követelő ittas járművezetés miatt Eva Rezesová szlovák állampolgárt. A közúti veszélyeztetés vádpontja alól ugyanakkor felmentették a vádlottat.

A büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság a vádlott büntetlen előéletét, azt, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, azt, hogy börtönelviselő képességére kiható betegségben szenved, azt, hogy alkoholos befolyásoltsága nem kizárhatóan igen enyhe mértékű volt, továbbá, hogy a baleset bekövetkezésében a sértett nem kizárható szabályszegése nagy mértékben közrehathatott.

Súlyosító körülményként értékelte a bíróság a vádlott többszörös és hosszan megvalósuló közlekedési szabályszegését.

Miután az enyhítő körülmények voltak túlsúlyban, a bíróság az 5-től 10 évig terjedő büntetési tétel 7,5 éves középmértékénél enyhébbet, hat évet szabott ki. Továbbá a vádlottat öt évre eltiltotta a járművezetéstől.

A büntetést börtönben kellene a vádlottnak letölteni, ám a bíróság arról is rendelkezett, hogy betegsége miatt enyhébb, fogházfokozatba kerülhet.

A tényállás szerint Eva Rezesová 2012. augusztus 21-én hajnalban ittasan, az M3-as autópályán, X5-ös BMW-jével mintegy 165 kilométeres óránkénti sebességgel belerohant egy Fiat Punto-ba, amely az ütközés után azonnal kigyulladt, és a benne ülő két házaspár meghalt.

A vádlott a baleset előtti időszakban folyamatosan mintegy 175 kilométeres átlagsebességgel haladt a baloldali, előző sávban. A vérében legkevesebb 0,51-0,80 ezrelék volt az alkoholkoncentráció, ami enyhe fokú befolyásoltságot jelent. Az ittas vezetés bűncselekményét 0,5 ezrelék felett lehet megállapítani. Az indoklásban az is elhangzott, hogy a vérvétel késve történt meg.

Az indoklás szerint a baleset előtt közvetlenül "nem kizárható", hogy az áldozatok járműve szabálytalan sávváltásba, előzésbe kezdett és így került a vádlott autója elé. (A közlekedési szabályok szerint az irányváltoztató járműnek kell elsőbbséget adnia az egyenesen haladónak.)

"Az irányváltoztatás módja, súlyosan sértette a vádlott elsőbbségi jogát" - fogalmazott a bíróság a sértettek autójával kapcsolatban, és hozzáfűzte: "A vádlott számára a sértett nem kizárható módon végrehajtott sávváltása esetén a járművek összeütközése nem volt elhárítható".

Az ütközéskor a sértettek nagyjából óránkénti 100 kilométeres sebességgel haladtak. Ennek hatására a Fiat Punto bal hátsó része súlyosan megrongálódott, továbbá a hátsó ülés közelében lévő üzemanyagtartály sérülése miatt a jármű nyomban lángba is borult. A Punto-ban hárman a helyszínen elhunytak, a negyedik áldozat két nappal később a kórházban. A vádlott - jól felszerelt járművében - csak egészen enyhe sérüléseket szenvedett.

A bíróság szerint a jármű bal oldalán ülő férfiak ilyen ütközésnél a tűz elmaradása esetén is elhunytak volna, ugyanakkor, ha a vádlott szabályosan, az autópályán engedélyezett leggyorsabb, óránkénti 130 kilométeres sebességgel halad, akkor vagy fél méterrel a sértetti jármű előtt felveszi annak sebességét és elkerülhető az ütközés, vagy mintegy 10 kilométeres sebességkülönbséggel ütköznek, és abban az esetben sincsenek halálos áldozatok.

A közúti veszélyeztetés vádpontja alóli felmentéssel kapcsolatban a bíró azt mondta, hogy van tanúvallomás a cselekmény megtörténtére, ám a térfigyelő kamerák tanúsága szerint azt nem a vádlott követte el.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. Az ügyész viszont a közúti veszélyeztetés vádja alóli felmentés ellen, illetve a büntetés súlyosításáért fellebbezett, így az ügy másodfokon folytatódik.Korábban az ügyész tíz évnél is súlyosabb büntetést indítványozott. A vádlott az eljárásban ártatlanságát hangoztatta, többek között azt vallotta, hogy a baleset előtt nem fogyasztott alkoholt, a Punto pedig hirtelen kivágott elé és ő ezért nem tudta elkerülni az ütközést. A bíró a vádlotti vallomásokat indoklásában konstruáltnak minősítette.

Az elsőfokú ítélet kihirdetése után az ügyész a tavaly augusztus óta tartó előzetes letartóztatás meghosszabbítására tett indítványt, az ügyvéd viszont azzal érvelt, hogy jelenleg csupán 2 év 9 hónap van hátra az első fokon kiszabott hat évből, figyelembe véve a 15 hónapja tartó fogva tartás kötelező beszámítását, illetve azt az elsőfokú ítéletben is jelzett lehetőséget, hogy a büntetés kétharmadának letöltése után feltételes szabadságra helyezhetik Rezesovát. Így szökésétől nem kell tartani.

A bíróság szerint az elsőfokú döntés után elegendő a vádlott házi őrizete, amit nyomkövető alkalmazásával kell végrehajtani egy fővárosi ingatlanban. Az ügyészség fellebbezett az előzetes letartóztatás megszüntetése ellen is, ám ez utóbbi nem jogerősen is végrehajtható, így a vádlottról nyomban levették a bilincset.

Hantos Ádám ügyvéd, a sértettek jogi képviselője a szóbeli indoklás szünetében újságíróknak arról beszélt, hogy a büntetés lehetne súlyosabb is, azonban a tényállás alapján már biztos, hogy a polgári jogi, kártérítési felelősség egy másik eljárásban megállapítható.

Az ügyvéd elmondta, ha a vádlott szabályosan közlekedett volna, akkor nem lettek volna halálos áldozatai a balesetnek.

Szlovák sajtóhírek szerint a vádlott a kassai "Rezes klán" egyik tagja, Eva Varholíková Rezesová. Apja Alexander Rezes a 1990-es években Vladimír Meciar kormányának közlekedési minisztere, a kassai vasmű privatizációjának kulcsszereplője, az ország második leggazdagabb embere volt. A büntetőpert a szlovák média a helyszínen is nagy érdeklődéssel kísérte.