Jogellenes lesz az életvitelszerű tartózkodás a világörökségi területeken, a megállókban, állomásokon, utasvárókban, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és a Népligetben. Ugyancsak tiltott terület lesz a 29 kiemelt aluljáró bejárataiól számított 50 méteres körzet. Ezek között szerepelnek egyebek mellett a metróaluljárók, az Ajtósi Dürer sor, a Bocskai út-Fehérvári út, a Flórián tér, a Goldmann György tér, a Margit híd budai hídfő, a Móricz Zsigmond körtér aluljárói, több Váci úti kereszteződés aluljárója, valamint a Ferdinánd híd alatti és a Podmaniczky út-Bulcsú utcai gyalogos aluljáró.
A tilalom kiterjed a játszóterek, köztemetők, és gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, felsőoktatási intézmények ingatlanjaira, valamint a 100 méteres körzetükre. A tervezetben szerepelnek továbbá a hidak és a felüljárók, valamint a lépcsőik.
A kerületi önkormányzatok közül a II., a IV., a VI., a IX., a X., a XI., a XIII., a XIV., a XVI., a XVII, a XVIII., a XX., a XXI. és a XXII. kerület kérte további területek rendeletbe foglalását. A Fővárosi Közgyűlésben erről nem is szavaztak, azok automatikusan, a törvény erejénél fogva a rendelet részét képezik.
A főpolgármester szerint a rendelet nem a hajléktalanok ellen készült, rajtuk a főváros próbál segíteni, de a közterületeken rendet kell tartani. Tarlós István úgy fogalmazott: "Megengedtem, hogy tiltakozni lehessen, kellő idő állt rendelkezésre, de azt nem engedem meg, hogy a közgyűlés munkáját szétzilálják és azt sem, hogy politikai szándékok alapján ezt a dolgot eszkalálják egyesek."
A Közgyűlés csütörtöki ülése előtt a Város Mindenkié csoport demonstrációt tartott, ezért a tanácskozást három órás késéssel tudták csak elkezdeni. A tiltakozásnak a rendőrség vetett véget.
Az aktivisták és a hajléktalanok rendőri szigor helyett lakhatást követeltek: "Megpróbálunk egy sokkal emberségesebb, átgondoltabb várospolitikát és szociálpolitikát elérni, ami a hajléktalan emberek problémáit megoldja."
Vecsei Miklós a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke arról beszélt, hogy a magyarországi hajléktalan-ellátás az egyik legjobban szervezett, viszont az is igaz, hogy nagyon könnyű hajléktalanná válni és nagyon nehéz kijönni belőle. Becslése szerint 9000 felismerhetően hajléktalan ember van Budapesten és 7000 férőhely. De ha tőlük bárki szállást kér, akkor fognak adni.
Székely László ombudsman az InfoRádió Aréna című műsorában korábban arról beszélt: "Önmagában az, hogy a fővárosi közgyűlés bizonyos területeken megtiltja az életvitelszerű tartózkodást, nem alaptörvény ellenes." Hozzátette: kialakulhat olyan helyzet, amikor a tiltás már nem felel meg az alapjogi követelményeknek. Az Alapvető Jogok Biztosa szerint a kérdés a kivitelezés módjában van, nevezetesen, hogy ne tegyék lehetetlenné a szociális krízishelyzetbe került személyek számára ezt az életformát.
Pintér Sándor belügyminiszter pedig azt hangsúlyozta, hogy szükség esetén meg tudják duplázni a jelenlegi mintegy 10 ezer férőhelyet, van lehetőség arra is, hogy mindenki megfelelő ellátásban létesüljön, és senki ne fagyjon meg.
Hanganyag: Szabó Gergõ