Magyarország mellett Ausztria, Ciprus, Írország, Svédország és Szlovénia kapott még szerdán ebben a témában úgynevezett indoklással ellátott véleményt Brüsszelből.

A 2009-ben elfogadott, a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelv a bizottság szerint megteremti a jogi kereteket a szén-dioxid környezeti szempontból biztonságos geológiai tárolása számára, elhárítja ennek útjából a jogi akadályokat, valamint lefekteti a tároló teljes élettartamára vonatkozó szabályokat.

Brüsszel szerint a szén-dioxid kereskedelmi célú begyűjtése és tárolása jelentősen hozzájárulhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra történő átálláshoz az Európai Unióban. Ez a hat ország egyelőre nem értesítette Brüsszelt arról, hogy megfelelően átültette saját jogába az uniós irányelvet.

Mindent egybevetve 248 kötelezettségszegési ügyben hozott szerdán döntéseket az Európai Bizottság, 58 indoklással ellátott véleményt küldött a tagállamoknak, és tucatnyi esetben az Európai Bírósághoz fordul.

Több országtól, így Belgiumtól, Ciprustól, Csehországtól, Litvániától, Lengyelországtól és Romániától is adatokat kért a bizottság a szerencsejátékokat, különösen az internetes szerencsejátékokat szabályozó jogszabályok miatt. Svédországot az uniós jog, a szolgáltatásnyújtási szabadság elvének tiszteletben tartására szólította fel Brüsszel.

Az nem fér össze, hogy a szerencsejátékok káros hatásaira, a fogyasztók védelmére hivatkozva egy ország kitiltja a külföldi internetes szolgáltatókat, miközben a hazai monopólium óriási reklámkampányt folytathat és fogadásra, játékra buzdítja az embereket - magyarázta a szolgáltatásokért és az egységes piacért felelős uniós biztos, Michel Barnier szóvivője, Chantal Hughes.

Ausztriával szemben a megújuló energiáról szóló irányelv nem megfelelő átültetése miatt napi 40 ezer eurós bírság kiszabását kéri a bíróságtól a bizottság. Görögország pedig a városi szennyvíz kezelésére vonatkozó uniós szabályok be nem tartása miatt kénytelen 11,5 millió euró egyszeri bírság és napi 47 ezer euró folyamatos pénzbüntetéssel szembenézni mindaddig, amíg nem teljesíti az uniós szabályokat.

A nem megfelelő víztisztítás egészségügyi kockázatot rejt, a baktériumok és vírusok az emberekre is veszélyt jelenthetnek, a kezeletlen szennyvíz pedig a vízi élővilágot is fenyegeti - indokolja a döntést a bizottság.

Görögország egy másik ügyben, a közegészségügyi szabályok be nem tartása miatt is a bíróság előtt kell megvédje igazát: az uniós szabályok szerint a közegészségügyben gyógyító orvosok nem dolgozhatnának heti 48 óránál többet, Görögországban viszont a doktoroknak gyakran 64 órát kell teljesíteniük, de egyes esetekben heti 90 órát is dolgozhatnak, s ezt semmilyen törvényi előírás nem korlátozza.

Ez Brüsszel szerint súlyos jogsértés, amely nem csak az orvosok, de pácienseik egészségét is veszélybe sodorhatja. Írországban hasonló problémát azonosított a bizottság, ahol egyes orvosokra nem vonatkozik a törvényileg garantált munkaidőkorlát, így ők egyik 36 órás műszakból esnek a másikba, heti átlagban 70-75 órát dolgoznak, de 100 órás munkahét is előfordul.

Olaszország azért számíthat büntetésre, mert nem fizetett vissza tiltott állami támogatásnak ítélt pénzeket. Az ügy lassan 15 éve húzódik, s miután a bizottság emiatt már másodszor fordul a bírósághoz, most már pénzbírság kiszabását kéri, ami a napi 200 ezer eurót is elérheti.