Giró-Szász András szerint elképzelhető, hogy Brüsszelből csakugyan nem tűnt jelentősnek a nyári dunai árvíz. Ám - tette hozzá - "azt gondolom, hogy mindenki, aki a Duna mentén lakik, az nem úgy gondolja, ahogy a brüsszeli bürokraták, s nem egy számsor és egy diagramm alapján ítéli meg, hogy jelentős volt-e az árvíz vagy sem".
A kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a Duna-menti országok közül Magyarország különösen jól teljesített az árvízi védekezés során.
Magyarország volt az egyetlen Duna-menti ország, ahol időben észlelve a problémát, emberi áldozatok nélkül , a vagyon maximális megmentésére törekedve, sikeresen hajtották végre a védekezést - hangsúlyozta a szóvivő. Hozzátette: a sikernek is köszönhető, hogy a magyar károk nem érték el azt a volument, aminek következtében az EU hajlandó lenne a zsebébe nyúlni.
Jelezte: ez a zsebbe nyúlás persze jól jönne kompenzálásként, de a büdzsét emiatt nem kell átírni.
Az Európai Unió segítsége nélkül is a magyar állam helytállt ebben a helyzetben. Semmit sem kell módosítani, hiszen a vis major keretből és a költségvetés tartalékaiból már kifizették ezeket a költségeket. Esetleg e költségek kompenzálásáról lehetett volna szó, de Brüsszelből másként ítélik meg egy árvíz nagyságát., mint az ott élő emberek - mondta Giró-Szász András.
A kormányszóvivő a rezsicsökkentéssel összefüggésben arra is kitért, hogy az E.ON gázüzletág megvásárlása után a kormánynak nem célja további energetikai cégek megvásárlása. Úgy fogalmazott: a kormány célja az, hogy a szabályozással oldja meg azt a problémát, miszerint a lakosság jövedelméhez képest aránytalanul magas a rezsi.
Amennyiben a magyar piacon lévő valamely szereplő úgy dönt, hogy ezek a feltételek nem megfelelőek számára és esetlegesen megkeresi a kormányt részvényeladási szándékával, a kabinet nemzetstratégiai és jövedelmezőségi szempontokat figyelembe véve fogja kialakítani az álláspontját - jelezte a szóvivő.
Giró-Szász András szót ejtett a Mol-INA közötti vitáról is. Közölte: elfogadhatatlannak tartja a kormány, hogy a horvát INA olajtársaság nyilvános pályázaton kiválasztott stratégiai befektetőjét, a Mol-t politikai nyomással próbálják meg kiszorítani a cég irányításából. Ezzel magyarázta a kormányszóvivő a magyar kormány fellépését, miután a horvát hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki a Mol elnök-vezérigazgatója ellen.
Giró-Szász András emlékeztetett, hogy az együttműködés fejében a Mol és az INA is komoly kötelezettségeket vállalt. A magyar fél 3 milliárd eurós befektetést eszközölt, ugyanakkor a horvát fél nem, vagy csak részben teljesítette az általa vállaltakat. Az igazságügy-miniszter azt vizsgálja, milyen polgári vagy büntetőjogi lépések lehetségesek, a Mol-nak pedig döntenie kell, hogy ki akarja-e portfóliójából tisztítani az Ina részvényeket.
A kormányszóvivő leszögezte: a Mol és az INA ügye nem államok közötti probléma. A magyar kormány azért került ebbe a helyzetbe, mert a magyar állam a legjelentősebb és legnagyobb tulajdonosa a Mol-nak, a Mol pedig a legjelentősebb tulajdonosa az INÁ-nak, ezáltal a legjelentősebb befektetője Horvátországnak.
Azt viszont aláhúzta Giró-Szász András, hogy a hazánk számára stratégiai jelentőséggel bíró Mol tulajdonszerzése az INÁ-ban nyilvánvalóan Magyarországnak is nagyon fontos volt. A magyar nemzeti érdekek védelme pedig elsődleges kötelezettsége.
Az Aréna teljes műsorát meghallgathatja, ha ide kattint.
Hanganyag: Hlavay Richárd