Emlékeztettek arra: a Helsinki Bizottság már több, az igazoltatás intézményével és gyakorlatával összefüggő elemzésében és kutatásában foglalkozott a fokozott ellenőrzéssel.
A fokozott ellenőrzés lényege, hogy elrendelése esetén - a rendőri szerv vezetőjének utasításában meghatározott területen és időtartamon belül - bárki igazoltatható, a rendőrnek nem is kell mérlegelnie az igazoltatás szükségességét alátámasztó körülményeket - mutattak rá közleményükben. Hozzátették: amellett, hogy az igazoltatásnak ez a formája egyáltalán nem bizonyult hatékonynak a bűnmegelőzés és a bűnfelderítés tekintetében, a szabályozással szemben komoly alkotmányossági aggályok is felvethetők.
A rendőrségről szóló törvény felhatalmazása alapján a rendőri szerv vezetője gyakorlatilag bármikor elrendelheti a fokozott ellenőrzést - hívta fel a figyelmet a szervezet. Úgy vélték: "a jogbiztonság követelményét sértő szabályozás következtében könnyen előfordulhatnak tömeges alapjogsérelmek, mert a fokozott ellenőrzés alatt foganatosított rendőri intézkedések nagyobb eséllyel sérthetik az állampolgárok emberi méltóságát és magánszféráját, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogukat".
Szerintük ez történt a Magyar Helsinki Bizottságnak azzal az ügyfelével is, akit március 30-án a Sirály nevű szórakozóhelyen "fokozott ellenőrzés" keretében igazoltattak, majd ruházatát átvizsgálták. Az ügyben a Helsinki Bizottság a Független Rendészeti Panasztestülethez fordult, panaszában jelezve, hogy a fokozott ellenőrzés elrendelésére vonatkozó felhatalmazás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét is, és a strasbourgi bíróság 2010-ben egy hasonló szabály miatt elmarasztalta az Egyesült Királyságot.