Erre készülünk már majdnem egy éve. Mi jóval előbb értesültünk erről, különböző egyeztetések zajlottak és zajlanak e tekintetben. Ezt az apparátust meg kell teremteni. A kormányzatnak kell a személyi, tárgyi, informatikai, adatvédelmi, jogszabályi háttéri feltételeket biztosítani - hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Szabó Máté, aki hozzátette: az utóbbi időszakban tanulmányozta az ilyen irányú külföldi példákat.
Ez egy olyan intézkedés, amellyel a kormányzat szélesebb és több kaput kíván biztosítani mindenkinek, hogy a magán, a gazdasági és a politikai korrupció vonatkozásában több eljárási lehetőség legyen, és az emberek nagyobb bizalommal fordulhassanak az intézményekhez - mondta az ombudsman.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára korábban úgy fogalmazott: azért esett az Alapvető Jogok Biztosi Hivatalára a választás, mert élvezi a társadalom bizalmát, és mert a hivatalnak már van hasonló ügyintézési tapasztalata.
Európai Uniós támogatásból kívánnak segítséget nyújtani ahhoz az elektronikus ügyintézési rendszerhez, amely biztosítja majd az ügyek vitelét, és az anonimitását a bejelentőknek. Hozzátette azonban, ha ehhez plusz erőforrásra van szüksége az ombudsmani hivatalnak, akkor - mivel ez a törvény január 1-jén lép hatályba - a jövő évi költségvetésben lehet ezt megjeleníteni.
A Transpareny International Magyarország jogi vezetője, Ligeti Miklós alapvetően rossznak tartja a közérdekű bejelentők védelméről szóló tervezetet.
Ligeti Miklós hozzátette: az ugyanakkor jó, hogy az ombudsman vizsgálhatja azt is, hogy ha valamelyik szerv nem jár el a bejelentett korrupció ügyében, bár itt sem egyértelmű, hogy csak megállapítást tehet, vagy szankcionálhat is az alapvető jogok biztosa.
Szabó Máté az Arénában a múlt hétvégi Budapest Pride felvonulásra utalva arról is beszélt, hogy gyakran nemcsak a hatóságok vagy a rászoruló csoportok tagjai, de a társadalom egyéb csoportjai között is vannak ellentétek, amikor az ombudsmannak patikamérlegen kell néznie, mit tesznek a hatóságok.
Szerinte nagyon sok vitás eset kerül a hivatalán keresztül az Alkotmánybíróság elé. Hozzátette: sokszor ezek jogértelmezési kérdések. Van olyan szervezet is, amely fenyegetőzik azzal, hogy hozzá fordul, mégsem teszik ezt meg.
Mint mondta, ha különböző vélemények megjelennek egy-egy alkotmánybíróságig jutott ügyben, az önmagában jobb, mintha oda sem kerülnének.
Az Aréna teljes adását meghallgathatja, ha ide kattint.