Magyar és külföldi politikusok részvételével helyezték örök nyugalomra Horn Gyula volt kormányfőt a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A búcsúztatók között Katona Béla, az Országgyűlés korábbi szocialista elnöke azt mondta, Horn Gyula élete maga volt a 20. századi történelem, annak ellentmondásaival együtt, de amikor lehetősége volt, Magyarország és Európa sorsának alakítójává vált. Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke arról beszélt, hogy Horn Gyula nélkül Európa és Németország újraegyesítése elképzelhetetlen lett volna. A koporsónál lerótta kegyeletét Orbán Viktor miniszterelnök és a rendszerváltozás utáni egykori magyar kormányfők, a búcsúztatáson részt vett az államfő és több kormánytag. Horn Gyula 1989-től egy évig a Németh-kormány külügyminisztere, és 1994 és 98 között az ország miniszterelnöke volt. Életének 81. évében hunyt el június 19-én.

A nemzeti fejlesztési minisztérium államtitkára szerint a 300 ezer úthasználónak mindössze egy százaléka reklamált az e-útdíj bevezetésének első hetében, de a fedélzeti eszközök elterjedésével a problémák csökkennek. Völner Pál szerint első heti útdíjbevétel csaknem 3 milliárd forint volt. Hozzátette, a díj nagysága versenyképessé teszi a vasutat a közúti szállítással szemben. Korábban a fuvarozók az elektronikus útdíjfizetés átmeneti leállítását kérték, mert szerintük a rendszer rosszul számláz és ezzel már 100 millió forinttal károsította meg a vállalkozókat. Az államtitkár szerint a megfogalmazott problémák nem indokolják a díjfizetés felfüggesztését.

A kis- és közepes vállalatok exportjának fejlesztését nevezte az év kiemelt feladatának a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály a tárca konferenciáján szakdiplomaták előtt azt mondta: tavaly a szektor a kivitelnek csak 11 százalékát adta, miközben a foglalkoztatottak kétharmada kis- vagy közepes vállalkozásban dolgozik. Az ilyen cégeket a tárcavezető szerint állami és uniós támogatással, valamint diplomáciai tevékenységgel kell segíteni, hogy nagyobb aránnyal vehessenek részt az exportban.

A többi között a munkát terhelő adók csökkentését és a vállalkozások élénkítését tartja a munkahelyteremtés lehetséges eszközeinek az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa. Andor László az InfoRádió Aréna című műsorában hangsúlyozta: a magas uniós munkanélküliségi adatok azt mutatják, hogy az euró-zóna válságának kezelése nem volt sikeres. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tavalyi átcsoportosítások mintegy félmillió fiatal munkanélkülit értek el, de azóta tovább mélyült a válság, ezért újabb támogatásokra van szükség. Megemlítette a többi között a 6 milliárd euró keretösszegű uniós ifjúsági garanciaprogramot.

A takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény céljaival egyetért az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, de annak szerinte alkotmányellenes rendelkezéseit elutasítják. Ez olvasható a szervezet elnökének a kormányfőhöz küldött válaszlevelében. Demján Sándor szerint nem volt többszöri érdemi egyeztetés a jogszabály elfogadása előtt. A szövetség elnökének Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt írta, a korábbi megbeszéléseken közös volt a felismerés, hogy a takarékszövetkezeti rendszer átalakításra szorul, a szektornak juttatandó 100 milliárd forint pedig megerősíti a takarékszövetkezetek integrációját, jelentősen növeli a beléjük vetett bizalmat.A hitelszövetkezeti rendszer problémáira korábban a Jógazda Szövetkezeti Takarékpénztár és a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet csődje hívta fel a figyelmet. A Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete szintén úgy fogalmazott: a takarékszövetkezeti rendszer biztonságosabbá és versenyképesebbé válását várja az integrációtól. Mind a felügyelet, mind a takarékszövetkezeti szövetség elnöke megismételte, hogy a betétesek pénze a legnagyobb biztonságban van.

Bruttó négy forinttal emeli az üzemanyagok árát szerdán a Mol. A Portfolio.hu elemzője az InfoRádiónak elmondta: a benzinért így literenként átlagosan 411-412, míg a gázolajért 422-423 forintot kell fizetni. Kökösi Gábor hangsúlyozta: a lépés szinte teljes egészében az egyiptomi események hatása, hiszen emiatt emelkedett a kőolaj nemzetközi jegyzésára.

Az elsőfokú büntetés súlyosbításáért fellebbezett a volt titkosszolgálati vezetők ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség. A kémkedési perként ismert eljárásban nem jogerősen 2 év 10 hónapot kapott Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter és Galambos Lajos, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója,kémkedésért, illetve felbujtóként elkövetett kémkedésért. Szintén súlyosabb büntetést kért az ügyészség Laborc Sándor volt titkosszolgálati vezetőre, akit első fokon bűnpártolás miatt egy év felfüggesztett börtönre ítéltek. Az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították.

Isztambulban újra megnyitotta a Gezi parkot a látogatók előtt a török város vezetése. Isztambul kormányzója azután jelentette be a döntést, hogy egy helyi bíróság múlt csütörtöki ítéletében megtiltotta a Gezi park beépítését, teljesítve ezzel a törökországi tüntetések résztvevőinek legfontosabb kérését.