A kormányfő egyúttal ismét hangot adott annak az álláspontjának, amely szerint a kabinet elutasítja azt a politikai nyomásgyakorlást, hogy Magyarországon vonják vissza, illetve ne folytassák a rezsicsökkentést, továbbá mérsékeljék a bankadót. Orbán Viktor egyértelművé tette: kormánya egyetlen ilyen intézkedését sem vonja vissza.

A miniszterelnök utalt a sajtótájékoztatón arra a memorandumra, amely a magyar kormánynak a Tavares-jelentéssel szembeni kifogásait foglalja össze. E dokumentum szerint a jelentés új, az uniós szerződések által nem ismert egyedi intézményt szándékozik létrehozni. Ez az intézmény, amelyet "koppenhágai bizottságként" is emlegetnek, az uniós alapszerződés második cikkében megfogalmazott alapértékek védelmében "trialógust" folytatna az Európai Parlament, a tagállami kormányokat képviselő Tanács, illetve az uniós jog őre, a javaslattevő jogkörű Európai Bizottság részvételével, és ellenőrizné az EP ajánlásainak megvalósítását.

Orbán Viktor szerint Európa szellemiségével teljességgel szemben áll egy ilyen javaslat, ennek a bizottságnak a létrehozására ugyanis nincs uniós jogalap, a bizottság eljárásmódjáról nem tudni semmit, döntései ellen nincs jogorvoslat, ilyesminek az elfogadására nem lehet kötelezni egy országot.

A magyar kormánynak az uniós intézmények közül csak az Európai Bizottsággal van dolga, együttműködési kötelezettsége ilyen értelemben - szögezte le a kormányfő a sajtótájékoztatón. Utalt arra, hogy a kormányzat és a brüsszeli bizottság nem feltétlenül mindenben ért egyet, de kettőjük relációjában egyértelmű a helyzet: az Európai Bizottság az uniós jog őreként felvetésekkel élhet.

Orbán Viktor beszélt a sajtótájékoztatón arról is, hogy Magyarországnak vitái vannak a magát progresszívként jellemző európai fősodorral olyan kérdésekben, mint a család, a kereszténység, illetve a nemzet megítélése. Kérdésre válaszolva ugyanakkor leszögezte: Magyarországnak Európában a helye, minden, az országot érő támadás ellenére is.

A kormányfő nem működik együtt a Parlamenttel

Vitatja az Európai Parlament illetékességét és nem kíván együttműködni a Tavares-jelentés szellemében sem a képviselőtestülettel, sem mással - jelentette ki a magyar kormányfő a strasbourgi plenáris vitát követő sajtótájékoztatón.

Orbán Viktor úgy véli, hogy az Európai Parlament a szerdán elfogadandó Tavares-jelentésben az uniós alapszerződéssel ellentétes jogokat vindikál magának, olyan jogokat, amelyekhez az EU-szerződés módosítása az előfeltétele - írja a BruxInfo.

A magyar kormányfő ezért világossá tette, hogy a jelenlegi szerződéses keretek között egyedül az Európai Bizottsággal hajlandó együttműködni, a parlamenti jelentésben foglalt új struktúrákkal, a határozattervezetben foglalt ajánlásokat is ideértve egyáltalán nem.

A szerdán elfogadandó határozatában egyfelől egy új mechanizmus létrehozását javasolja annak érdekében, hogy valamennyi tagállam tiszteletben tartsa az EU-alapszerződés 2-ik cikkében rögzített közös értékeket, valamint a koppenhágai (csatlakozási) kritériumok folyamatos teljesítését. Másfelől a három uniós intézmény egy-egy képviselőjének bevonásával egy "háromoldalú párbeszéd" keretében nyomon követné a magyar hatóságok számára a jelentésben megfogalmazott mintegy harminc ajánlás végrehajtását.

Ha később a parlamenti elnökök értekezlete arra a következtetésre jutna, hogy a magyar hatóságok által adott válaszok nem állnak összhangban a 2-ik cikkben foglalt alapértékekkel, az EP a szerződés 7-ik cikkének első bekezdése szerinti eljárás elindítását is mérlegelhetné.

A miniszterelnök ugyanakkor nyilvánvalóvá tette, hogy törvénytelennek tartja az EP (jelentés megszavazása esetén) egész eljárását, mert az intézmény szerinte" többségi szavazással létrehozna egy korlátozó bizottságot" (célzás a koppenhágai bizottságra), ezért szerinte egy ilyen eljárás lefolytatásának nincs meg a jogi alapja. "El lehet gondolkozni azon, hogy ilyen irányba menjen el az EU, de ahhoz szerződést kell módosítani" - szögezte le.

Orbán a BruxInfo kérdésére nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy a kormány az Európai Bírósághoz forduljon emiatt. Mint mondta, ennek a lehetőségét is vizsgálják. Úgy vélekedett, hogy amennyiben az EP a 7-ik cikk szerinti eljárás elindítását kezdeményezte volna a jelentésében, az jogilag tiszta helyzetet teremtett volna, hiszen erre kétharmados többség mellett joga van.

"A 7-es cikk szerinti eljárással szemben legalább tudok védekezni, de egy ilyen eljárással szemben nem" - közölte a BruxInfo kérdésére válaszolva a miniszterelnök.

Az EP liberális frakciója a szerdai szavazás előtt olyan alternatív határozati javaslatot terjesztett elő, ami lényegében azonnal megindítaná a 7-ik cikk szerinti eljárást az első bekezdés alapján. Ezt azonban lényegében senki sem támogatja, sem a szocialisták és demokraták, sem a zöldek, és mások sem.

Megfigyelők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a koppenhágai bizottság létrehozását a Tavares-jelentés sem kifejezetten a magyar helyzetre és nem rövid idővallumban képzeli el, csupán szempontokat ad a majdani munkához és egy ilyen grémium felállítását sürgeti.

"A Tavares-jelentéstől önmagában még nem jön létre a COP-bizottság" - szögezte le a vitát követően Tabajdi Csaba, a magyar szocialista delegáció vezetője, aki szerint jó pár évig is eltarthat, mire létrejön egy ilyen grémium.

A z alapvető jogok uniós szintű betartatását ellenőrző testület felállítása iránt Manfred Weber, az Európai Néppárt vezérszónoka is nyitottságot mutatott, azzal a feltétellel, hogy az nem csak egy tagállamról szól majd.

A magyar kormányfő az Európai Parlament elnökének átadott memorandumban is kifejtette a kormány észrevételeit a jelentéssel kapcsolatban, részletesen cáfolva az abban foglaltakat. Orbán sajtóértekezletén elmondta, hogy minden uniós állam- és kormányfőhöz eljuttatja a memorandumot.