Egyszeri befizetésre kötelezi a bankokat a kormány, erről nyújtott be zárószavazás előtti módosító indítványt a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály előterjesztése értelmében az Államkincstár kivételével az összes pénzintézetnek be kellene fizetnie az első harmadéves tranzakció illeték összegének 208 százalékát. Az intézkedést a minisztérium azzal indokolja, hogy sikertelen volt a Bankszövetség és a nemzetgazdasági tárca egyeztetése az átvállalt önkormányzati hitelek után tervezett 7 százalékos kezelési díjról, ezért kellett új költségvetési bevételi forrást találni. Az új javaslat megközelítőleg 75 milliárd forintos egyszeri bevételt jelent idén a költségvetésnek, szemben a 7 százalékos banki különadó 40-50 milliárdjával. A nemzetgazdasági tárca szerint a mostani intézkedés-sorozat hátterében a kormány egyik kiemelt célja áll: ez a magyar gazdaság tartós védelme, a túlzott-deficit eljárás újraindításának elkerülése.
Megszavazta az Országgyűlés az egészségügyi dolgozók idei béremelését és az új orvosi, szakdolgozói bértáblát is tartalmazó jogszabályt. Az egészségügyi salátatörvény szerint az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók béremelésére összesen 30 milliárd forint jut idén, ezt a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójából befolyó pénzből finanszírozzák. A béremelés januárig visszamenőleges, a szeptemberi fizetéssel kapják meg az érintettek. A patikák ügyében megszavazták az állam feltételes, elővásárlási jogát.
Törölte az ügyáthelyezéseket lehetővé tévő rendelkezéseket a bíróságokról szóló és a büntetőeljárási törvényből, valamint a polgári perrendtartásból a parlament. Erről a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomag elfogadásával döntött az Országgyűlés, az Európai Bizottság észrevételeinek megfelelően. Az alkotmány módosításáról ősszel dönthet a parlament.
Újraszabályozta az Országgyűlés az egyházként elismerés rendjét, miután négy hónappal ezelőtt az Alkotmánybíróság az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. Az új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja az egyház megnevezést, de bevett egyházakat csak a Parlament ismerhet el, míg a vallási tevékenységet végző szervezeteket csak a Fővárosi Törvényszék veheti nyilvántartásba.
Automatikusan a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai lesznek a köznevelésben dolgozók, miután a parlament elfogadta az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosítását. A jogszabály szerint a pedagógusok besorolásakor a szolgálati idő számításánál a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.
Nincsenek bűnös népek, csak bűnös tettek, indulatok és emberek vannak - mondta a köztársasági elnök a vajdasági Csúrogon. Áder János a szerb államfővel közösen hajtott fejet a II. világháborúban ártatlanul megölt áldozatok emlékhelyeinél. Tomislav Nikolic szerb elnök arról beszélt, hogy a múlt nem változtatható meg, de okulni lehet belőle. Korábban a magyar államfő bocsánatot kért a szerbiai parlamentben azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen.
Közép-Európa erősebb lesz Horvátország uniós csatlakozásával, de ez egyúttal növeli a térség felelősségét is - mondta Martonyi János külügyminiszter Budapesten, amikor átvette a visegrádi csoport elnökségét lengyel kollegájától. Közben a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Külügyminisztérium megerősítette, hogy Magyarország azonnal és feltételek nélkül megnyitja munkaerő-piacát Horvátország július elsejei uniós csatlakozás után az onnan érkezők előtt.
Magyarország nem kényszerül vétójogának gyakorlására, mert kikerült az unió magyarországi országspecifikus ajánlásai közül az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó negatív utalás. Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára elmondta, a szövegbe egy általánosabb, az igazságszolgáltatás megerősítésére vonatkozó mondatot illesztenek be, ami az unió több tagállamának címeznek.
Az Európai Unió tagállamai túl keveset tettek a romák integrációjáért - állapította meg az Európai Bizottság éves jelentésében. A dokumentum azért bírálja az uniós országokat, mert nem biztosítottak elég forrást ahhoz, hogy javítsák a romák képzését, egészségügyi ellátását, munkahelyhez való hozzájutását és lakhatásukat. Az Európai Bizottság szociális biztosa szerint minden öt romából négy szegénységben él.