A közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára elmondta: a javaslattal független kivizsgálási lehetőséget és teljes anonimitást biztosítanak mindenki számára, aki ilyen közérdekű bejelentés tesz.
Az állampolgárok munkavállalóként, köztisztviselőként vagy magáncégek alkalmazottaiként úgy jelenthetnek be egy-egy esetet, hogy ők maguk ebben nem érdekeltek, azaz a közpénzek védelméért, vagy a gazdasági verseny tisztaságáért szeretnének fellépni - mutatott rá.
Kifejtette: az egyes ügyekben eljárásra jogosultak lehetnek az integritás-felelősök, akik őrködnek afölött, hogy a korrupciónak való kitettség minél kisebb legyen a közintézményekben, és azok megőrizzék "az ellenálló-képességet".
A felelősöket kinevezik, és munkájuk mellett végzik ezt a tevékenységet, pluszfeladatként. Jelenleg kísérleti jelleggel a Közigazgatási Igazságügyi Hivatalnál és az Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél dolgoznak ilyen felelősök, de ha beválik, akkor teljes körűen is bevezethetik.
A bejelentéseket országos hatáskörrel az ombudsman bírálja majd el - jelezte Rétvári Bence, aki elmondta: azért döntöttek az alapjogi biztos mellett, mert nála megvan az infrastrukturális háttér, tudja kezelni az ilyen bejelentéseket, és az állampolgárok egyik legnagyobb bizalmi indexe az ombudsman intézményében van. Eljárása független, kormányzati szervektől elkülönült - tette hozzá.
Elmondta: védett elektronikus rendszert alakítanak ki az ősz folyamán, amely biztosítja a bejelentő anonimitását, ugyanakkor érdemi visszajelzést is kaphat az ügy állásáról az ombudsman honlapján.
A bejelentést szóban és írásban is meg lehet tenni. A bejelentőket a törvény több fontos garanciával védené: minden intézkedésről, ami rájuk nézve hátrányos és a közérdekű bejelentés miatt következik be, a javaslat kimondja: azok jogellenesek, és semmisek.
Az államtitkár kiemelte: a magánszférában bevezetik a bizalmi ügyvéd státuszát, ennek érdekében módosítják az ügyvédekről szóló törvényt is. Egy-egy cég megállapodást köthet ügyvédekkel, ügyvédi irodákkal, akiket köt a titoktartás. Ezek a bizalmi ügyvédek léphetnek fel a cégen belüli visszaélésekkel, korrupcióval szemben. A bizalmi ügyvédről elmondta még, ha valaki más ügyvédhez akar fordulni, ezt megteheti a jövőben is, ez egy lehetőség, amit felkínálnak.
Ha a bizalmi ügyvédhez fordulnak a bejelentők, az további garanciákat jelent az eljárás során - fejtette ki.
Következő jogalkotási feladatként említette, hogy a veszélyeztetett közérdekű bejelentőknek további támogatásokat fogalmazzanak meg, és a bizalmi ügyvédek képesítési feltételeit meghatározzák.
Kérdésre válaszolva elmondta: aki a rendőrséghez, ügyészséghez akar fordulni, megteheti, az eddigi formák továbbra is élnek, ez a bejelentő saját szabadsága, és felelőssége.
Az álfeljelentések kiszűréséről kiemelte: az ombudsmanra bízzák, hogy e téren eljárjon, meghatározza, mi az, amiben érdemes vizsgálatot indítani. Neki ebben jelentős tapasztalata van - tette hozzá.
Közölte: az elektronikus rendszerben rögzítik majd a panaszt, számjegyes azonosítót kap minden ügy. A bejelentő ennek alapján tudja azonosítani, hogy ügye hogyan halad, és így tudják majd a teljes anonimitást biztosítani.
Rétvári Bence elmondta: az elején nagyobb bejelentési hullámra számítanak, és lehet, nehéz munka lesz kiszűrni a nem érdemi bejelentéseket, de bíznak benne, hogy a szükséges tapasztalat már rendelkezésre áll.
Kiemelte: széleskörű egyeztetés mellett és nemzetközi, svájci, osztrák példák alapján dolgozták ki a törvényjavaslatot, amely fél tucat egyéb jogszabályt is módosít.
Az államtitkár közlése szerint a törvényt szeptemberben kezdheti el tárgyalni a parlament és októberben fogadhatják el. A január 1-én életbe lépő európai szintű jogszabály, érdemben javíthat a korrupcióellenes küzdelem helyzetén, és hatékony eszköze lehet a korrupció ellenes küzdelemnek - mutatott rá Rétvári Bence.