Az Alkotmánybíróság úgy látta, hogy a Büntető Törvénykönyv rendelkezése a véleménynyilvánítás szabadságának szükséges és arányos korlátozása, a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek tagadása ugyanis sérti mind az áldozatok, mind pedig a velük közösséget vállaló, a demokratikus értékek mellett elkötelezett állampolgárok méltóságát. A testületnek a Biszku-ügy miatt kellett górcső alá vennie az érintett passzust.
Amint arról korábban beszámoltunk, Biszku Béla egykori belügyminiszter és magas beosztású MSZMP-politikus, az 1956-os forradalmat követő megtorlások egyik irányítója, a megtévesztésével készített Bűn és büntetlenség című film 2010-es bemutatása után néhány héttel adott interjút a Duna Televíziónak, amelyben ellenforradalomnak tartotta az 1956-os forradalmat. "Ami történt utána, az egy nemzeti tragédia" - mondta az interjúban.
Az interjú nyomán 2011 januárjában emelt vádat az ügyészség Biszku Béla ellen, az illetékes bíróság azonban a vádirat benyújtása után felfüggesztette az eljárást, és az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy látta, hogy a vádbeli Btk.-szakasz alkotmányellenes. Ezt cáfolta most meg az Alkotmánybíróság.
A volt belügyminiszter ellen egy másik büntetőeljárás is folyik tavaly óta több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett, valamint bűnpártolás miatt.