Vízállás, nullpont, mélység - mit jelentenek a Duna számai?

Infostart
2013. június 10. 18:48
Az éjszakai tetőzéskor a Duna vizének átlagos magassága 11,5 méter volt Budapesten - a vízmérce ugyanis nem az abszolút szintet mutatja, az egy referencia érték. Csíki András, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízjelző szolgálatának vezetője közölte: 1838-ban a mostaninál is magasabb volt a vízszint.

A Duna 891 centiméteren tetőzött Budapesten. Ez relatív magasságot jelent, amit a Vígadó téren lévő budapesti vízmérce nullpontjától számítanak. Erről a lapvízmércéről bárki leolvashatja a vízállást - közölte az InfoRádióval az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízjelző szolgálatának vezetője. A Vigadó téri vízmércét 1817-ben hozták létre, napi rendszeres észlelés pedig 1876 óta van.

Csíki András kifejtette: a nullpontot a Balti-tenger átlagos magasságához kötik, ami 94,97 méteren van. Ehhez kell hozzáadni a 8,91 métert, amennyin tetőzött a Duna, így abszolút magasságban megkapjuk a tetőző vízállás magasságát.

Ebből azonban nem lehet arra következtetni, hogy milyen mélységű a folyó, mert ez attól függ, hogy a meder keresztmetszete milyen. A szakember szerint a tetőzés során 11,5 méter volt az átlagos vízmélység.

Az 1838-as nagy árvíz idején jégdugó keletkezett Csepel-szigetnél és az duzzasztotta vissza a vízállást. Akkor másfél-két méterrel haladhatta meg a mostani tetőző vízállást - emelte ki Csíki András.

Hanganyag: Király István Dániel

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást