A Belügyminisztérium álláspontja szerint a budapesti rendőrfőkapitány tiltó határozata jogszerű volt. A rendezvény ellentétes az alaptörvénnyel, így nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá - hangsúlyozzák a közleményben.
Arra kérnek mindenkit, aki tiszteletben tartja az emberi méltóságot, hogy szombaton tartsa magát távol a Vértanúk terére meghirdetett rendezvénytől.
A Népszabadság Online április 9-én írt arról, hogy ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész május 4-ére, a Zsidó Világkongresszus közgyűlésének kezdetére időzítve "antibolsevista és anticionista népgyűlést" szervez. A budapesti rendőrfőkapitány április 29-én megtiltotta a rendezvény megtartását, ezt a döntést Hegedűs Lorántné jobbikos országgyűlési képviselő támadta meg a bíróságon.
"Nyugtalanító és káros"
Az egyházmegyei bíróság elnökségének kell majd döntenie az eljárás esetleges megindításáról ifj. Hegedűs Loránt ügyében - erről a Budapest-Északi Református Egyházmegye esperese tájékoztatta április 12-én az MTI-t, miután nyilvánosságot kapott, hogy a református lelkész május 4-re, a Zsidó Világkongresszus közgyűlésének kezdetére "antibolsevista és anticionista népgyűlést" szervez.
A Magyarországi Református Egyház elnöksége az MTI-hez korábban eljuttatott közleményében azt írta: az esperes-gondnoki értekezlet "a világ zűrzavarát mutató jelenségnek tartja" az ifjabb Hegedűs Loránt által kiadott, "anticionista tüntetésre hívó nyilatkozatot". Kiemelték: "az értekezlet az egyház és az ország egésze szempontjából nyugtalanítónak és károsnak tartja ezt a jelenséget".
Tarr Zoltán, az egyház zsinati tanácsosa pénteken az MTI-t arról tájékoztatta: elküldték Simonfi Sándornak, a Budapest-Északi Református Egyházmegye esperesének azt a levelet, amelyben az esperes-gondnoki értekezlet arra kérte az egyházmegyét, hogy tűzze napirendre ifj. Hegedűs Loránt lelkész ügyének megtárgyalását.
Simonfi Sándor az MTI-nek elmondta: egyelőre nem kapta meg a levelet, de miután kézhez vette, kiadják az ügyet az egyházmegye jogtanácsosának, aki néhány hét alatt elkészíti előterjesztését, ebben vagy eljárás lefolytatását, vagy az ügy elejtését indítványozza.
Az egyházi törvény szerint a jogtanácsos előterjesztése alapján az egyházmegyei bíróság elnöksége - amely az esperesből és az egyházmegyei gondnokból áll - dönt arról, elindítja-e az eljárást. Ha a jogtanácsos az előbbit javasolja, akkor az egyházmegyei bíróság elnöksége felkéri az eljáró bíróságot, amely lefolytatja a bírósági eljárást. Az egyházi bíróknak azonban megvan az a joguk, hogy visszautasítsák a felkérést - ismertette.
Utalt arra: attól kezdve, hogy elindul az egyházi bírósági eljárás, az abban részt vevők nem nyilatkozhatnak. Az első fokon eljáró egyházmegyei bíróság háromtagú, abban vagy két jogász és egy lelkész, vagy két lelkész és egy jogász tevékenykedik.
A majdani ítélet ellen az egyházi törvény alapján az érintettnek és a jogtanácsosnak is joga lenne fellebbezni, ennek nyomán másodfokra, az egyházkerületi bíróságra kerülne az ügy, onnan pedig azt harmadfokon a zsinati bíróságra utalhatják - tette hozzá Simonfi Sándor esperes.
Giró-Szász András kormányszóvivő egy más témában tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a kormány élesen elhatárolódik minden antiszemita, illetve kisebbségeket vallásukban vagy a származásuk miatt sértő szervezkedéstől, és fellép azokkal szemben.
Bölcskei Gusztáv: "ez nem mehet tovább"
Minél szélesebb és intenzívebb párbeszédre van szükség a magyar társadalomban, hogy az aktuális kérdéseket és a múltbeli sérelmeket megtárgyalhassák az emberek - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke csütörtökön Hamburgban. A német protestáns egyházi találkozó pódiumbeszélgetésén a Magyarországról szóló külföldi közvéleményt alakító tényezőket arra bíztatta, első kézből ismerjék meg, "mi történik nálunk".
Az idén 34. alkalommal megrendezett eseménysorozaton a református püspök az MRE pavilonjánál tartott rendezvényen május 2-án kiemelte: egyszerre büszke és sebzett nép a magyar, ezt az állapotot pedig történelmük ismeretében lehet megérteni. A történelem a magyar nép mostani közéletében is fontos szerepet játszik, ugyanakkor a múltbeli sérelmekről, egyebek mellett a trianoni békéről a pontos tények ismerete nélkül nehéz beszélni - jegyezte meg.
A református püspök nagyon komplex kérdésnek nevezte a szélsőjobboldali mozgalmak és az antiszemitizmus megítélését. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy egyházukon belül egyik lelkészük, akinek felesége a Jobbik parlamenti képviselője, szintén tesz ilyen kijelentéseket, sőt két-három hete anticionista tüntetést hirdetett meg a Zsidó Világkongresszus budapesti ülésének idejére. Az MRE azonban egyértelműen elítélte ezt a kezdeményezést, amely az egész társadalmat és az egyházat károsan érinti, és teljesen világosan kijelentette az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezésekről: "ez nem mehet tovább".Bölcskei Gusztáv kitért arra is, hogy amikor néhány hónapja Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbit verbálisan inzultálták, Debrecenben spontán megmozdulást tartott a református egyház a főrabbi mellett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy amikor a nemzeti érzelmű motorosok a holokausztra emlékező Élet menetét meg akarták zavarni, a magyar kormány egyértelműen intézkedett és megtiltotta a szélsőjobbos megmozdulást.
Mint mondta, válságos időkben nagyon gyors és egyszerű megoldást követelnek az emberek, ilyenkor a szélsőjobboldali hangok is erősebbekké válnak. A Magyarországról szóló külföldi közvéleményt alakító tényezőket ennek ismeretében arra bíztatta, hogy első kézből tapasztalják meg és járjanak utána, hogy "mi történik nálunk".
A mostani magyar politika
Bölcskei Gusztáv beszélt arról is, hogy a mostani magyar politikai vezetésnek nem célja, hogy megváltoztassa Magyarország határait, a Kárpát-medencei reformátusság néhány évvel ezelőtti, határokon átnyúló egységesülése pedig csak vallási szempontból értelmezhető, noha ezt korábban sokan félreértették. Utalt arra, hogy a magyar alaptörvény preambuluma is kifejezetten a magyarság lelki és szellemi összetartozását hangsúlyozza.
Az MRE zsinatának lelkészi elnöke megemlítette, hogy az Ukrajnában, Horvátországban, Szlovákiában vagy Szerbiában élő magyar reformátusság "nagyon különböző politikai helyzetekben" él. Ukrajnában például nem kapnak nyugdíjat a református lelkészek, ezért Magyarországról kapnak segítséget, ahogy az ottani diakóniai szolgáltatokat is támogatják - mutatott rá.
A találkozó idei vendéglátója az Észak-Németországi Evangélikus Egyház, amely három egyháztestből egyesült tavaly Schleswig-Holstein, Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Hamburg tartományi egyházaiból. A német protestáns egyházi gyűlést immár negyedszer tartják Hamburgban, 1953, 1981 és 1995 után.