Legfeljebb egy százalékpontnyit változtak márciusról áprilisra az Ipsos legfrissebb felmérése szerint a párttámogatottsági adatok - mondta az InfoRádiónak Závecz Tibor, a cég véleménykutatási igazgatója. Hozzátette: "Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a rezsicsökkentés következtében előállt szituáció a pártok erőterében az konzerválódott."

A teljes népességen belül a Fidesz tehát őrzi magabiztos első helyét, tábora 24 százalékos maradt, az MSZP-é 16-ról 15 százalékosra csökkent, a Jobbik megtartotta 7 százalékát, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség ezúttal 4, az LMP 2, a Demokratikus Koalíció pedig 1 százalékon áll, tehát a bizonytalanok tábora a népesség 45 százalékát teszi ki.

Závecz Tibor úgy látta, hogy a helyzet a politikai üzenetek függvényében maradhat tartós: "Utolsó pillanatok vannak ha úgy tetszik a nyár előtt, mert a május még olyan, de talán a június eleje is, amikor a választópolgárok fogékonyak a pártok üzeneteire. Tehát ez attól függ, hogy mik lesznek a témák. A rezsicsökkentés nagyon magasra tette a mércét, tehát elég erős mondatoknak és döntéseknek, ellenzék részéről javaslatoknak kell ahhoz bekövetkezni, hogy a választópolgárok most nagy mozgásban legyenek a következő időszakban. Ha lesznek ilyenek, mondjuk egy május 1-eje egy ilyen lehetőséget megteremt akkor elképzelhetők változások természetesen."

Az Ipsos felmérése kitért arra is, hogy a potenciális kormányfőjelöltek közül Orbán Viktor a legkedveltebb, a legrokonszenvesebb magyar politikus pedig Áder János köztársasági elnök.

A biztos pártválasztók véleménye

Az "óvatos értelmezést ajánlva" mutatja be az Ipsos a biztos pártválasztók körében mért támogatottsági arányokat. Ebben a nem túl népes, de rendkívül fontos választói körben a Fidesz 46 százalékkal vezeti a rangsort, az MSZP 26 százalékkal a második helyen áll. A Jobbik 14 százaléknyi aktív és elkötelezett szavazót tudhat maga mögött. Az Együtt 2014-PM az eltökélt szavazók 8 százalékára számíthat, míg az LMP 3, a DK 1 százalékra - közölte a cég.

A rezsicsökkentésnek köszönhetően az év első negyedévében egyértelműen javult a közhangulat és kisebb lett a kormányváltást kívánók aránya - olvasható az Ipsos összefoglalójában, amely szerint ugyanakkor az elmúlt egy hónapban megtorpant ez a folyamat, és vannak jelei a visszarendeződésnek - írja az MTI.

Tavaly év végén a lakosság 15 százalékának volt az a véleménye, hogy jó irányba mennek az ország ügyei, és ez a csoport márciusig 27 százalékosra bővült. Ezzel párhuzamosan az aktuális állapotokat negatívan értékelők aránya 77-ről 67 százalékra csökkent. A mostani felmérésben viszont nem javult tovább a közhangulat, sőt valamelyest romlott: a kedvező folyamatokat érzékelők aránya 22 százalékra esett vissza, a kedvezőtlen fejleményeket tapasztalóké 71 százalékra bővült - mérte az Ipsos.

A cég szerint a kormányváltó hangulat is lanyhult az év első hónapjaiban.A decemberi felmérésben a választópolgárok 52 százaléka volt azon a véleményen, hogy a hatalmi viszonyok változzanak meg a 2014-es választások után, míg 22 százalék a további működését kívánta. Márciusban a kormányzat menesztésének 48, maradásának 32 százaléknyi híve volt. Áprilisban nem folytatódott az Orbán-kabinet szempontjából kedvező tendencia, igaz a közhangulat esetében tapasztalt fordulatot sem érzékelni. Jelenleg a választópolgárok 49 százaléka szeretne kormányváltást, 32 százaléka nem.

Javított a kormány

Hasonló trendet lát az Ipsos az Orbán-kormány tevékenységének minősítésében: december és március között - egy százfokú skálán - 23-ról 32 pontra emelkedett a kabinet munkáját értékelő mutató. Az utóbbi egy hónapban itt is érzékelhető egy kis visszalépés a megítélésben, a választópolgárok jelenleg 30 pontot adnak a kormánynak.

Az elemzés szerint az ország helyzetével, a kabinet tevékenységével és a kormányváltással kapcsolatos nézetek erősen összefüggnek a választópolgárok politikai hovatartozásával, ami lehetőséget ad arra, hogy a pártoktól távolságot tartók 45 százalékos csoportjának orientációjáról is képet lehessen kapni. Közülük minden harmadik elégedetlen az országban zajló folyamatokkal, a kormánnyal, és a távozását szeretné - olvasható az Ipsos összegzésében.

Ellenzéki tartalékok

Az elemzés rámutat arra, hogy e 15 százalékos - 1,2 milliós -, pártokhoz jelenleg nem kapcsolódó csoport az ellenzék lehetséges, legbővebb tartaléka. Javarészük napjainkban nem mutat aktivitást, 5 százaléknyian viszont igen. E négyszázezer ember szinte teljes mértékben baloldali és/vagy liberális oldalra sorolja be magát, így nagy valószínűséggel az MSZP és az Együtt 2014-PM számíthat rájuk az Ipsos szerint. Õk a társadalom minden rétegében csaknem egyenletes arányban vannak jelen, egyedül a lakóhelyük alapján differenciálódnak: főképpen kisvárosokban és falvakban élnek.

Az országban zajló folyamatokkal és az Orbán-kabinettel elégedettek viszont a Fidesz tartalékát jelenthetik. Ez a csoport 3 százalékos - negyedmilliós -, részvételi hajlandóságot mutató részük 1 százalékot, szűk százezer embert tesz ki - mutat rá a kutatás.

Az Ipsos megjegyezte: a választói viselkedésre nemcsak a hangulati elemek és a vélekedés a kormányról gyakorolnak jelentős hatást, hanem a politikusok is. A cég szerint a potenciális kormányfőjelöltek közül Orbán Viktor a legkedveltebb 36 ponttal, Mesterházy Attilának 32 pontos, Bajnai Gordonnak pedig 30 pontos a rokonszenvmutatója. Az LMP első számú vezetője, Schiffer András 25 pontos, Vona Gábor népszerűségi indexe szintén 25 pont, Gyurcsány Ferencé 22.

A legrokonszenvesebb magyar politikus Áder János köztársasági elnök 40 ponttal - olvasható az Ipsos áprilisi felmérése nyomán készült elemzésben.