A főleg a magyar alaptörvény negyedik módosításával foglalkozó, utolsó, ötödik munkadokumentumról tárgyalt szerdán az Európai Parlament (EP) brüsszeli épületében az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyekkel foglalkozó bizottsága abban az eljárásban, amely az alapjogok magyarországi helyzetét hivatott megvizsgálni.
Rui Tavares, a téma jelentéstevője, aki a mostani dokumentumot az előző néggyel ellentétben egyedül jegyzi, a bizottságban három kérdést fogalmazott meg a magyarországi változásokkal kapcsolatban. Egyrészt választ keres arra, vajon rendszerszintűek ezek a változások; összhangban vannak-e az Európai Unió szerződésében lefektetett alapértékekkel, illetve jelentenek-e azoktól távolodó trendet; harmadrészt pedig milyen mechanizmusra lenne szükség ahhoz, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő.