Hivatalosan is elindította aláírás-gyűjtési akcióját a rezsicsökkentés megvédéséért a Fidesz. Rogán Antal, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője emlékeztetett: azért kezdték el a kampányt, mert az elmúlt hetekben a szolgáltatók bírósági keresetekkel próbálták megakadályozni a közüzemi díjak mérséklésének megvalósítását. Az ellenzék továbbra sem ért egyet maradéktalanul a tervezettel, a többi között áfa-csökkentést is szükségesnek tartanának.
Növekszik a Magyarországnak jutó uniós agrártámogatások aránya a következő költségvetési időszakban - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Czerván György a közösség agrárminisztereinek brüsszeli tanácskozása után elmondta: megállapodás született az uniós agrárpolitika átalakításáról. Hangsúlyozta: több magyar szempontot is sikerült érvényesíteni, például 2018-ig lehetővé válik, hogy Magyarország az összes agrártámogatás ötödét minden megkötés nélkül, teljesen szabadon használja fel.
Tovább foglalkozik a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése ügyében beadott magyar beadványokkal az Európai Parlament petíciós bizottsága. A testület szerdai ülésén úgy döntött, kikéri a magyar kormány álláspontját az ügyben, és arra kéri az Európai Bizottságot, vizsgálja meg még egyszer: uniós hatáskörbe tartozik-e a kérdés. A bizottság jelenlegi álláspontja szerint ugyanis jogilag tehetetlen az ügyben, mert egyetlen uniós tagállamnak sem írhatja elő, hogyan alakítsa át társadalombiztosítási vagy nyugdíjrendszerét.
Semmilyen uniós szankciót nem támogat Magyarországgal szemben az MSZP. Mesterházy Attila pártelnök Brüsszelben közölte: arról próbálta meggyőzni a közösség több biztosát, hogy a budapesti kormány hibás lépései miatt nem büntethetik a magyar embereket. A Fidesz képmutatásnak tartja az MSZP elnökének brüsszeli útját.
Áprilisban nyílhat meg a magyar kereskedőház Moszkvában - jelentette be a külügyi és külgazdasági államtitkár. Szijjártó Péter az uniós ügyekért felelős orosz külügyminiszter-helyettessel folytatott budapesti tárgyalásai után hangsúlyozta: Oroszország Magyarország számára a harmadik, az Európai Unión kívüli országok sorában pedig a legfontosabb külkereskedelmi partner.
Stagnálást vár a magyar gazdaságban a Századvég Gazdaságkutató. Balatoni András, az intézet szakmai igazgatóhelyettese az InfoRádióban azt mondta: a szakértők az idén 2,9 százalékos államháztartási hiányt, 3 százalék alatti inflációt, az év végére 4 és fél százalékos alapkamatot, és változatlan foglalkoztatási helyzetet várnak. Hangsúlyozta: úgy vélik, hogy jövőre a magyar gazdaság növekedése már elérheti a másfél százalékot.
A köznevelési államtitkár szerint a nyáron megszülethet az ágazati kollektív szerződés. Hoffmann Rózsa öt érdekvédelmi szervezet képviselőivel egyeztetett, ami után közölte: áprilisban kapják meg a szakszervezetek javaslatait. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta: április végéig elkészül a foglalkoztatással összefüggő kormányrendelet, ami tartalmazza majd a pedagógusok munkaidejére, minősítési rendszerére vonatkozó szabályozást. Közben nem döntött az esetleges pedagógus-sztrájk idején nyújtandó elégséges szolgáltatásról a Fővárosi Törvényszék. A bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította el a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének kérelmét. A törvényszék sajtóosztálya közölte: a PDSZ beadványában alapvető hiányosságok vannak, így a kérelmező nem jelölte meg a sztrájk konkrét időpontját, célját, helyszínét, illetve nem csatolt sztrájkfelhívást sem.
Az euróövezeti tagállamok közös kötelességének nevezte a ciprusi bankválság megoldását a német kancellár. Angela Merkel közölte: országa tiszteletben tartja a nicosiai parlament keddi elutasító döntését a bankbetétek megadóztatásáról, és várja a ciprusi vezetés újabb javaslatát. Az euróövezeti pénzügyminiszterek szombaton abban állapodtak meg, hogy Ciprus 10 milliárd euró forráshoz jut, ha a többi között a bankbetéteket egyszeri illetékkel és kamatadóval terhelik. Ciprus újratárgyalná a mentőcsomag feltételeit és orosz segítséget is remél. A lakossági roham után jövő keddig zárva maradnak a bankok a szigetországban.
Spanyolországban ettől az évtől 0,2 százalékos adót kell fizetniük a bankoknak a náluk elhelyezett betétek után. Cristobal Montoro kincstárügyi miniszter a madridi parlamentben közölte: az új közterhet nem a betéttulajdonosoktól, hanem a pénzintézetektől szedik be és a bevételből a tartományi kormányok kiesett adóbevételeit kompenzálják.