A római-parti gát megépítéséről jó pár éve folyik a vita. Az óbudai önkormányzat már Demszky Gábor főpolgármesteri ciklusai alatt is próbált forrást és jóváhagyást szerezni a városvezetéstől a beruházásra, ám a városháza akkor még a környezetvédők mai érveihez hasonló megfontolásból nem támogatta a tervet, mondván, hogy az ártérnek minősített területre, sok helyütt szabálytalanul felhúzott ingatlanokat védene a gát. Tarlós István főpolgármester hivatalba lépése után azonban már a város is támogatta az elképzelést. Múlt augusztusban írták alá a mobilgát megtervezéséről szóló szerződést, a terveket néhány napja hozták nyilvánosságra.
A nemrég ismét kiújult vita során Bardóczi Sándor tájépítész az Indexnek nyilatkozva aggódott a Római-partért, Budapest utolsó természetes fövenyéért. Legyalulják azt az ártéri erdőt, ami ide spontán települt - tette hozzá.
Egri Gábor, a mobilgát építését pártoló civil szervezet vezetője, az egyik római-parti hotel tulajdonosa azonban szintén az Indexnek nyilatkozva úgy látta, hogy pont a gát hiánya veszélyezteti a partszakaszt.
A városvezetés azzal érvel, hogy a 2002-es és a 2006-os árvíz is bizonyította, hogy a római-parti szakasz Budapest árvízvédelmének leggyengébb láncszeme, mivel a Királyok útja - Nánási út vonalában húzódó árvízvédelmi mű sem tudja megfelelően védeni a mögötte fekvő ingatlanokat az úttest alatt húzódó gázvezeték, valamint a védmű alatt húzódó vízvezeték miatt. A mobilgát pedig továbbra is óvja a természetes vízi kapcsolatot, hiszen nyomvonalat úgy határozták meg, hogy az a parttól a lehető legtávolabbra, a meglévő kerítések vonalának közelébe kerüljön.
Ellenzői szerint viszont az is az imént említett fővédvonal megerősítése mellett szól, hogy a mobilgát nem lesz elég magas ahhoz, hogy elsőrendű árvízvédelmi vonal legyen és a Magyar Tudományos Akadémia Tájépítészeti Albizottsága is azt javasolta, hogy csak széles társadalmi vitát és közvélemény-kutatást követően döntsön a főváros a kérdésről.