Miután a választási regisztrációt az Alkotmánybíróság tartalmilag is kifogásolta, így az nem kerül bele az alaptörvénybe. Az átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatban formai kifogás volt csak, azért írják bele csaknem a teljes átmeneti rendelkezéseket az Alaptörvénybe - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa.
Más korábbi alkotmánybírósági döntésre is reagálnak a kormánypártok: például a család fogalmánál kimondanák, hogy az a házasság, vagy a szülő-gyermek kapcsolata. Holott korábban az Alkotmánybíróság azt mondta, túl szűken értelmezi a kormánytöbbség a család fogalmát.
Bár a röghözkötést tartalmilag nem vizsgálta még az Alkotmánybíróság, csak azt mondta ki, a kérdést nem lehet rendeletben szabályozni, ezt is beleírnák az Alaptörvénybe.
Az Alkotmánybíróság korábban kimondta, hogy az utcán élést nem lehet szankcionálni és az önkormányzati rendeleteket is bírálta. Gulyás Gergely szerint viszont a kérdés korábbi kezelése nem volt megfelelő, sem a többségi társadalomnak, sem a hajléktalanoknak - hiszen 2002 és 2010 között 130 hajléktalan fagyott meg az utcán. Ezért foglalnák alkotmányba, hogy törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a
kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan
jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.
Alaptörvénybe foglalnák azt is, hogy a gyűlöletkeltő megnyilvánulás miatt a megsértett csoport bármely tagja bírósághoz fordulhat. Gulyás Gergely itt többek között a baloldali ellenzéket bírálta.
Az alkotmánybíróságra is új szabályok vonatkoznának, például, hogy nem hivatkozhat automatikusan a korábbi határozatokra. Míg Sólyom László, a testület első elnöke, volt köztársasági elnök bírálta ezt az elképzelést, addig a fidesz szerint ez az AB szabadságát bővíti, hiszen ettől még juthat ugyanarra a következtésre, mint korábban, csak nincs megkötve a keze. Újdonság lesz az is, hogy a Kúria elnöke és a Legfőbb ügyész is fordulhat a testülethez.
Az Országos Bírósági Hivatalra vonatkozó szabály is bekerülhet az alkotmányba, azzal együtt, hogy a hivatal elnökét kilenc évre választják, kétharmaddal.