A törvénykönyv több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, jelenleg hatályos Ptk.-hoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is.
A szabálygyűjteményt 245 igen, 43 ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A kormányoldal igennel voksolt, míg a Jobbik tartózkodott, az MSZP és az LMP pedig nemmel szavazott.
Új öröklési jogi szabályok lesznek érvényesek 2014. március 15-től, az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépésétől.
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a magánjogi kódexet. Eszerint a házastárs haszonélvezeti joga - a teljes örökség helyett - az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, a többi vagyontárgyból a gyermekekéhez hasonló örökösi státus, azaz egy gyermekrész illeti meg.
Az új Ptk. nyolc könyvből áll - Bevezető rendelkezések, Az ember mint jogalany, A jogi személy, Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog és Záró rendelkezések -, a terjedelme pedig csaknem kétszerese a hatályosnak, ami javarészt abból fakad, hogy a családjog mellett a társasági jog anyagi szabályai is bekerültek a szövegbe.
A legtöbb vitát a családjog, elsősorban az élettársi viszony szabályozása váltotta ki az Országgyűlésben. A Ház végül - az alkotmányügyi bizottság javaslatára - azt a döntést hozta, hogy változtat a Vékas-javaslaton, és kiveszi a családjogi fejezetből az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezéseket, így azok átkerültek a szerződéses jogi szabályok közé.
Ugyanakkor - szemben a KDNP erről szóló javaslatával, amely szerint az élettársak között csak magánjogi jogviszony áll fenn, ennek alapja pedig a felek szerződése - az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai, de csak akkor, ha az élettársak legalább egy évig tartó kapcsolatából gyermek született. Ez lesz a feltétele annak, hogy a kapcsolat megszűnésekor valaki tartást követeljen korábbi élettársától.
Hasonlóképpen a kapcsolat megszűnése után a bíróság a volt élettársat kérelmére feljogosíthatja a közösen használt lakás további használatára, ha közös gyermekük érdekében ez indokolt.
Kikerült viszont az indítványból, hogy az élettárs az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon holtig tartó használati jogot örököl, ha a kapcsolat legalább tíz évig tartott.
Ha a volt élettárs az életközösség megszűnését követő egy év elteltével válik rászorulttá, volt élettársától csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást.
A kereszténydemokraták javaslatára kivették a polgári jogi kódexből az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának szabályozását, amiről jelenleg is külön törvény szól, a kodifikációs bizottság viszont beemelte volna a Ptk.-ba.
A házasságkötési szándék bejelentése után a jövőben is legalább egy hónap várakozási időnek kell eltelnie a házasság megkötéséig, noha az eredeti javaslat e nélkül is engedte volna a párok egybekelését.
A jelenlegi Ptk. alapján leszármazók hiányában az egész hagyatékot a házastárs örökli. Ezután viszont - törvényes örökösként - az özvegy és a szülők egyaránt a hagyaték felére lesznek jogosultak. De ebben az esetben is az özvegy kapja meg az általa lakott lakást, továbbá annak berendezési és felszerelési tárgyait.
A fideszes Lázár János kezdeményezésre a Ház úgy döntött, hogy a közeli hozzátartozóknak járó kötelesrész nem a törvényes örökség fele, hanem csak annak harmada lesz. A politikus arra hivatkozott, így bővül azon vagyonelemek köre, amelyekkel az örökhagyó szabadon rendelkezhet.
A családjogi fejezetből a kötelmi jogi szabályok közé kerülnek át az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezések. A személyiségi jogok megsértésének szankciója - a nem vagyoni kárért járó kárpótlás megszüntetésével - a sérelemdíj lesz. Összegét a bíróság az eset körülményeire, különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatására, tekintettel állapítja meg.
A sérelemdíj attól függetlenül jár majd, hogy a jogsértésen kívül érte-e további hátrány a sértettet.
Azt a bírói ítélkezésben érvényesülő gyakorlatot, hogy a közszereplőket csekélyebb személyiségi jogi védelem illeti meg, mint a közszereplést nem vállalókat, a jövőben a Ptk. is kimondja. Eszerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplők személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.
Az igazságügyi minisztérium zárószavazás előtti módosító javaslatával a közösség bármely tagja jogosult lesz - harminc napon belül - bírósághoz fordulni a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségét nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó sérelem esetén. A Vékás-javaslat nem adott volna lehetőséget kollektív személyiségi jogvédelemre, míg az alkotmányügyi bizottság abban az esetben tette volna ezt lehetővé, ha a jogsérelem a fenyegetettség megalapozott érzését kelti a közösség tagjaiban.
Bíróság a jövőben a cselekvőképességet általános jelleggel már nem, hanem csak ügyek meghatározott körében, és meghatározott időre korlátozhatja.
A gondnokság alá helyezésnél új feltétel az érintett egyéni körülményeinek, családi és társadalmi kapcsolatainak vizsgálata. Ezzel azt rögzítik, hogy önmagában a belátási képesség csökkenése nem elegendő ok a cselekvőképesség korlátozására. A bíróságnak tehát nemcsak azt kell megvizsgálnia, hogy valaki képes-e önállóan ügyei megfelelő kezelésére, hanem azt is, hogy környezete, családja kínál-e elegendő segítséget ahhoz, hogy el tudjon járni.
Az új Ptk. nem tartalmazza a 2003-as úgynevezett üvegzsebtörvény rendelkezéseit, amelyek az üzleti titok fogalma alól tesznek kivételeket. Az indoklás szerint ezek helye a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályban van. Székely László, az új Ptk. előkészítését koordináló miniszteri biztos az MTI-nek korábban elmondta: a kódex hatálybalépése több ezer jogszabály módosításával jár, ezek között lesz majd az adatvédelmi törvény is.
A jogi személyeket érintő újdonság, hogy az ügyészség helyett a bíróság gyakorol majd felügyeletet az egyesületek és az alapítványok felett.
A kft.-k törzstőkéjének minimális összegét ötszázezerről hárommillióra forintra emeli a törvénykönyv. Az indoklás szerint ezzel a hitelezői érdeket védik, a változás pedig a jelenlegi szabályozással szemben segíthet megakadályozni a nem kellően megalapozott társaságok létesítését.
A polgári jogi kodifikációs főbizottság 1998-ban kapott megbízást az új Ptk. előkészítésére, a testületet 1999 óta vezeti Vékás Lajos akadémikus. A koncepció 2002 elejére elkészült, a Medgyessy-kormány egy évvel később jóváhagyta, ezután következhetett a törvénykönyv tervezetének elkészítése. A Gyurcsány-kormány 2007-ben úgy döntött, hogy a javaslat szövegezését az igazságügyi tárca veszi át.
A parlament 2008 őszén kezdte meg a kódex vitáját, és 2009 szeptemberében, a Bajnai-kormány alatt fogadta el először, majd a következő hónapban - Sólyom László köztársasági elnök politikai vétója után - ismét. Az Alkotmánybíróság viszont 2010 áprilisában, néhány nappal az új Ptk. első két könyvének életbelépése előtt, alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a kódex hatálybalépéséről szóló törvényt, mert kirívóan rövidnek ítélte a rendelkezésére álló felkészülési időt.
Az új Országgyűlés ezután hatályon kívül helyezte a törvénykönyvet. Az Orbán-kormány ismét Vékás Lajost kérte fel az új kódex kodifikálására, majd az általa vezetett szövegezőbizottság javaslatát módosítás nélkül terjesztette a parlament elé. A Ház viszont több ponton változtatott rajat. Vékás Lajos bírálta a módosító indítványokat, amelyek közül szerinte több alkotmányossági aggályt vet fel.
Az Ab családjogi törvényről szóló határozatából az következik, hogy az élettársaknak biztosított jogokat minden élettársi kapcsolatban törvényileg biztosítani kell, ennek a követelménynek pedig nem felel meg a parlament által elfogadott változtatás - állapította meg az akadémikus.
Vékás Lajos szerint a személyiségi jogok védelmét érintő módosítások közül aggályos a gyűlöletbeszéd magánjogi szankcionálására vonatkozó előírás. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a kötelesrész mértékét indokolatlanul szállították le a törvényes örökrész egyharmadára.
Az új Ptk. a tervezett 2014. január 1-je helyett két és fél hónappal később, március 15-én lép hatályba. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt a hétfőn elfogadott módosítást a megfelelő felkészülési idő biztosításával indokolta.