A várható inflációs és pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve alacsonyabb kamatszint indokolt - magyarázta az alapkamat 25 bázispontos csökkentésére vonatkozó döntését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a testület keddi ülését követően kiadott közleményében.
További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak, és a középtávú inflációs kilátások a 3 százalékos céllal összhangban alakulnak - olvasható a közleményben.
A tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után tartja elérhetőnek. A testület szerint a gazdaság kibocsátása idén csökken, a növekedés 2013-ban indulhat meg újra.
Az elemzők többsége 25 bázispontos monetáris enyhítést várt, azt követően, hogy októberben már a harmadik egymást követő alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A testület négy külső tagja szavazott a kamatvágásra a testület legutóbbi, október 30-i kamatdöntő ülésén és a megelőző kettőn is.
Az alapkamat legutóbb 2011. január 25-tól 2011. november 30-ig állt 6 százalékon, ennél alacsonyabb szintre 2010. február és 2011. január 25. között került a kamat.
A kamatdöntést megelőző percekben már megállt a forint erősödési hulláma, azóta 280 körül maradt a kurzus az euróval szemben a vártnak megfelelő kamatdöntésre - írja a Portfolio.hu.
Így látják Londonból
Londoni elemzői vélemény szerint a keddi újabb MNB-kamatcsökkentés teljesen megfelelt az előzetes várakozásoknak, a piacot most már inkább az kezdi érdekelni, hogy ki lesz a jövő tavasszal távozó Simor András jegybankelnök utódja.
A bejelentés utáni kommentárjában Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza úgy vélekedett: mivel a magyar gazdaság teljesítménye változatlanul gyenge, a forint pedig "viszonylag erős és stabil", további kamatcsökkentések várhatók. Szerinte a folytatódó enyhítés mellett szól az is, hogy a monetáris tanácsi tagok többsége "nem tekinti prioritásnak" az inflációs aggályokat a célszintet jóval meghaladó éves inflációs ütemek ellenére sem, és a bőséges likviditással jellemzett globális finanszírozási környezetben a piaci kockázatok is enyhülni látszanak.
A fő kérdés most már inkább az, hogy ki váltja jövőre Simor Andrást az MNB élén, mert egy "nem konvencionális jelölt idegessé tehetné a piaci szereplőket, akik ortodox utódot akarnak látni" - vélekedett a Standard Bank londoni elemzője.