Kamarás Ferenc demográfus emlékeztetett a tavalyi lesújtó magyar demográfiai adatokra, vagyis arra, hogy soha nem volt ilyen alacsony a születésszám és a termékenység, soha nem volt ilyen nagy számú gyermektelen 30 éves nő, miközben a 20 és 29 év közötti nők szülésgyakorisága minden idők legalacsonyabb értékét mutatta.
A KSH munkatársa hozzátette: a helyzetet rontja az is, hogy kitolódott a gyerekvállalás korhatára. A szakember szerint, ha a demográfiai adatok nem javulnak: jelentősen, mintegy 450 ezerrel kevesebb szülőképes korú nő lesz 20 év múlva, és nagyon lecsökken a várható születésszám.
Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének vezetője azt taglalta, hogy a családszerkezet miképpen befolyásolja a gyerek életét. Szerinte a sikeres felnőttkor sokban múlik a boldog gyerekkoron.
Az igazgató arról is beszélt, hogy a magyar gyerekek háromnegyede 15 éves koráig szüleivel él, csak negyedükre jellemző, hogy egyedül nevelik, vagy hogy édesanyja új párjával neveli. Hangsúlyozta: amennyiben van gyerek a családban, házasság esetén kisebb az esélye a válásnak mint együttélés esetén.
Semmilyen adat nem támasztja alá, vagyis tévhit, hogy a párkapcsolatokban a hetedik év vízválasztó, és ekkor lenne a legtöbb válás - emelte ki Spéder Zsolt.
Bartus Tamás a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense arról beszélt, hogy a magasabb iskolai végzettségűek hosszú ideig várnak az első gyerekre, viszont a második gyereknél igyekeznek behozni a kiesett időt. Kijelentette: tévesnek tartja azt az elképzelést, amely szerint a diplomás nők a gyerekvállalás helyett a karriert választják.
A KSH idei évi adatai szerint az első kilenc hónapban 3,6 százalékkal született több gyerek a tavalyi év hasonló időszakához képest. A növekedés az általános iskolát végzett, illetve az egyetemi, főiskolai diplomával rendelkező nőknek köszönhető. A középfokú végzettséggel bírók szülésgyakorisága visszaesett.