A toplista készítéséhez több adatot vettek alapul, így az egyes karokra első helyen jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek vagy a középiskolai versenyen helyezést elértek számát. A rektorok felháborodását az oktatói kar minőségi összetételét mutató rangsor váltotta ki. A lista élére ugyanis nem a híres nagy egyetemek, hanem a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem került.
A nagy tudományegyetemek viszonylag rossz minősítést kaptak: az oktatók kiválósága alapján például az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem az 5., a Szegedi Tudományegyetem a 10., a Debreceni Egyetem a 12., a Semmelweis Egyetem pedig csak a 18. helyre került.
A rangsort készítő csapat vezetője, Fábri István azt állítja: a problémát az okozta, hogy évek óta nem egyértelműek az oktatók minőségi mutatói a minisztériumi adatlapokon. Nemzetközi szinten csak a PhD-t tekintik tudományos fokozatnak. A magyar egyetemeken azonban több régről örökölt tudományos cím is van, így vannak kandidátusok, akadémiai doktorok, MTA-tagok is. Akadémiai tag és doktor értelemszerűen csak akkor lehet valaki, ha PhD-s fokozatot is elért.
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora azt mondta: a rangsor készítői azt a durva tévedést követték el, hogy az akadémikusokat és nagydoktorokat nem vették figyelembe a minősített oktatók között.
Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora szerint az oktatók minőségi mutatóinak vizsgálatánál ellentmondásos adatokkal dolgoztak, és ez jelentősen torzította az eredményt. Az egyetem vezetője ezért a többi tudományegyetemmel közösen fordult a rangsor készítőihez, hogy javítsák táblázataikat.
A rangsort készítő Fábri István jelezte: a hibát elismerték és tisztázták is az egyetemi vezetőkkel. A kinyomtatott HVG-mellékleten már nem tudnak változtatni, de a HVG oktatási portálján megjelentették a módosított rangsorokat.